Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

június 06, 2017 - 18:17
A pesti rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti részét róla nevezték el.

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta. 1944-ben a Gestapo több tanítványával együtt elhurcolta, zsidókkal való érintkezés, zsidóbújtatás, angol hadifoglyok látogatása, a BBC hallgatása voltak a vádak ellene. Auschwitzba deportálták, ahol valószínűleg gázkamrában gyilkolták meg. 1997-ben a Jad Vasemtől a megkapta a Világ igaza elismerést, szülőfalujában emlékkövet, Glasgowban egy templomban emlékablakot kapott. A pesti rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti részét róla nevezték el. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Duczynska Ilona újságíró, mérnök, nyelvész (1897–1978)

március 31, 2017 - 20:50

Bécsben született, apai ágon lengyel származású. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, ott ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. Hazatérése után 1918-ban az antimilitarista Galilei Kör tagjai elleni perben börtönbüntetésre ítélték, az őszirózsás forradalom idején szabadult. Tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Der linke Sozialdemokrat című lap szerkesztője lett. 1936-ban Angliába költözött, ahol részt vett az Angliai Magyar Tanács munkájában.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)