Testvérével, Hanssal együtt tagja volt a müncheni Weiße Rose (Fehér Rózsa) ellenállási mozgalomnak, amelyet Kurt Huber egyetemi tanár szervezett. Röplapokat írtak és terjesztettek Németország nagyvárosaiban, amelyekben Hitler és a nemzetiszocializmus ellen emelték fel szavukat. Sophie Schollt 1943-ban letartóztatták és kivégezték.
A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.
Németországban született 1865. augusztus 6-án. Sokáig élt Párizsban, a Sorbonne-on volt egyetemi hallgató, itt ismerkedett meg a nőmozgalom számos képviselőjével, és inspirálta a szintén itt tartózkodó Czeke Marianne-t, az első magyar könyvtárosnőt.
Angliában dolgozott, Zürichben doktorált.
1889 . január 30-án született Kielben, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett. A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott.
