Mirkovszky Mária mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus (1896–1987)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mirkovszky Mária mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus (1896–1987)

április 11, 2017 - 23:41
Dienes Valéria tanítványa.

Budapesten született, ének- és tornatanárnak tanult. Orkesztikai iskolájának elvégzése után egész életét a mozdulatművészetnek szentelte. A huszas évek elején nagysikerű önálló esteket is adott, ahol a kortárs írók verseire táncolt. Az Orkesztika iskola vezető tanára volt, melyet Dienes Valéria emigrálása után ő vezetett tovább. 1930-ban megnyitotta saját iskoláját.  A bécsi, berlini, párizsi operaház is meghívta vendégtanárnak. A háború után újra megnyitotta iskoláját, ahol élete végéig tanított. 


 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Geyer Stefi hegedűművész (1888–1956)

június 23, 2017 - 15:28

Geyer József orvos és hegedűs leánya, Hubay Jenő tanítványa. Csodagyerek volt, 1895-ben, azaz hétévesen volt első nyilvános fellépése, 1902-től már Európában és az Egyesült Államokban tartott hangversenyeket. 1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben élt, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. 1934-ben a zürichi konzervatórium tanára volt. 1953-tól a Paul Sacher vezette zürichi Collegium Musicum zenekar koncertmesterének nevezték ki. Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki.

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.