Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

  • Falum, Galgamácsa (önéletrajz),
  • Csicsija bubája (mondókák),
  • A mi házunk tája (mesekönyv).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: