Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Madarász Margit, az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező (1884–1959)

december 27, 2016 - 23:19

Az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező 1884. augusztus 23-án született Budapesten. A számos hazai siker után a nemzetközi versenykeen is kipróbálta magát, 1902-től nyolc éven át tartó sikersorozatot produkált.  Neve lassan ismertté vált határainkon túl is - a legjobb európai játékosok között tartották számon -, mégis meglepetésszerű volt az egyik legjelentősebb tenisztornán, a német bajnokságon 1907-ben elért első helyezése. Így nyilatkozott a mérkőzés után: 

A második setet Nereishemer minden erejét összeszedve megnyerte, de én pihentem, s a harmadik setben könnyűszerrel jutottam 6:2-es eredménnyel a bajnoki címhez. Ez a küzdelem elütött a női versenyeken szokásos, inkább védelmi játékmodortól. Mindegyikünk minden sikerült service, vagy jól helyezett hosszú labda után befutott a hálóhoz, s így az egész játékon a volley és a smash dominált, de az utóbbiak nélkülözték ellenfelemnél a kellő erőt.

A sikeres 1907-es évet a legsikeresebb 1908-as év követte. Megnyerte az első ízben kiírt női egyes bajnokságot, győzött a MAC nemzetközi versenyén és megvédte Hamburgban Németország női egyes bajnokságát is, legyőzvén a kitűnő brit Salusburyt.
Első bajnoknőnk Hamburgban bátor támadójátékot játszott, kiváló volt fej feletti és röptejátéka is. Neresheimert és Salusburyt a döntő játszmában szinte lelépte, s a korabeli tudósításokból azt is megtudhatjuk, hogy mindkét döntő mérkőzésen - 1:1-es játszmaállásnál - ritmust váltott. Neresheimer ellen mindvégig sikeresen rohamozta a hálót, és ez a tény is magas edzettségi fokra utal. Nemzetközi sikereinek valójában nem volt különösebb titka, nemcsak kiváló adottságokkal volt "felruházva", hanem rendszeres és következetes edzésmunkával készült valamennyi mérkőzésére.

1908 azonban nemcsak a győzelmek, hanem a búcsú éve is volt, és minden bizonnyal nem is sportpályafutása csúcspontján vonult vissza. A BLTC 1909. évi jelentése így emlékezett meg Madarász Margit visszavonulásáról: "Amidőn az egylet múlt évi sportműködéséről, hála tagjaink fényes játéktudásának, a mondottak szerint teljes megelégedésünkre számolhatunk be, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk arról a veszteségről, amely elsősorban clubunkat, de egyszersmind az egész hazai tennis-sportot Kunz Pálné sz. Madarász Margit versenyzéstől való visszavonulásával érte."

Madarász Margit 1959. február 16-án halt meg Budapesten.

Forrás:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marosi Paula vívó (sz. 1936)

november 29, 2016 - 21:24

Buenos Airesben újonc válogatottként nyert világbajnoki aranyérmet a női tőrcsapattal, majd 1963-ban a gdanski világbajnokságon második helyezettek. Technikás versenyző, igazi csapatember volt . A tokiói nyári játékokon ért sportpályafutása csúcsára, a női tőrcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyert. Négy évvel később a Mexikóvárosban tartott olimpián, majd a moszkvai vívó-világbajnokságon az ezüstérmes csapat tagja.

Ónodi Henrietta olimpiai bajnok magyar tornász (sz. 1974)

május 22, 2016 - 13:57

Ötévesen a Békéscsabai Előre Spartacus szakosztályában kezdett tornázni. Első bajnoki aranyérmét az 1985-ös serdülő országos bajnokságon nyerte. 1988-ban és 1989-ben a mesterfokú bajnokság győztese. 15 évesen, Brüsszelben a felemás korláton nyert aranyérmével ő lett a magyar tornasport első női Európa-bajnoka, talajon bronzérmes. Az athéni EB (1990) kétszeres bronzérmese (összetett egyéni és talaj). Egy évvel később az indianapolisi világbajnokságon második lóugrásban. A sokszoros magyar bajnoknő sorozatban volt az Év tornásznője (1989-92).

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.