Külföldön Opika von Meray-Horvath néven ismerték. Aradon született 1889. december 30-án, három fiútestvére volt. Apja prominens szociológus volt, és Károlyi Mihály meghívására családjával Budapestre költözött. Zsófia, akinek a tehetségét már akkor felismerték, amikor gyerekkorában a befagyott erdélyi tavakon siklott, belépett az itteni Korcsolyázó Egyletbe (BKE) és szakszerű oktatást kapott. Komoly sikereket ért el: Bécsben a műkorcsolyázó világbajnokságon (1911) ezüstérmes a szintén magyar Kronberger Lili mögött, a következő években Davosban (1912), Stockholmban (1913) és Sankt Moritzban (1914) nagy fölénnyel világbajnok lett. Olimpiai aranyéremről álmodott, de pályafutásának véget vetett az első világháború: az 1916-ra tervezett olimpiát törölték, ahogy 1921-ig a világbajnokságokat is Civil életében nyelvtanítással foglalkozott.