Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52
Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában. Leírta benne, hogy a csillagok fő alkotóeleme a hidrogén (és a hélium), ám kollégája, Henry Norris Russell rábeszélte, hogy a végső verzióból hagyja ki ezt az általánosan elfogadott nézetekkel szembemenő részt - majd néhány évvel később ő maga a saját nevén publikálta. Csak a közelmúltban rehabilitálták Payne-Gaposchkint mint valódi felfedezőt. Az egyetemen folytatta kutatásait, előadásokat is tartott, de egyetemi tanári kinevezését csak 1956-ban kapta meg. Amerikai és európai egyetemek díszdoktora, tudományos egyesületek tagja volt. Több kitüntetése mellett 1977-ben megkapta a Henry Norris Russell Prize elismerést... 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

január 03, 2013 - 17:14

 A The Grand Old Lady of Software (A szoftver nagyasszonya), Grandma COBOL (COBOL nagyi) és az Amazing Grace (Bámulatos Grace) kifejezésekkel becézett csöpp, törékeny asszony pengeéles eszű volt, gyakorlatias, határozott és mellesleg az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya. 

Marie Maynard Daly amerikai biokémikus (1912–2003)

április 16, 2017 - 15:10

Az első afro-amerikai nő az Egyesült Államokban, aki kémiából doktorált. A Queens College majd a New York University hallgatója volt, doktori disszertációját a Columbia egyetemen készítette és védte meg. Utána a Howard, majd a Columbia egyetemen tanított és kutatott. Komoly eredményeket ért el a koleszterinszint és az érelzáródás összefüggésének tanulmányozásában,  a témában fontos publikációi jelentek meg. Kidolgozott egy programot, mely az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalok egyetemi- és posztgraduális tanulmányait segítette elő.