A tizenkilencedik századi tudomány királynője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A tizenkilencedik századi tudomány királynője

december 25, 2017 - 21:17

Mary Somerville skót tudós, matematikus, asztronómus (1780–1872) volt az első nő, akit a Royal Astronomical Society tagjai közé választott.

15 évesen kezdte érdekelni a matematika, de apja ellenezte, hogy tanuljon és családi nyomásra 1804-ben férjhez kellett mennie. Korán megözvegyült, második férje viszont támogatta tudományos ambícióit. Harmincas éveiben bepótolta mindazt a tanulást, amire korábban nem volt lehetősége, és hatalmas természettudományos könyvtárat halmozott fel. 1826-ban jelentek meg első tudományos publikációi, kezdetben saját kutatásai alapján, később más tudósokkal is együttműködött. Barátja, Maria Edgeworth író így emlékszik rá:

Feje a csillagok közt volt, de két lábbal szilárdan állt a földön.

1826-ban a Royal Society gyűlésén férje olvasta fel a tanulmányát, mert nők oda nem léphettek be. 1831-ben komoly tekintélyt szerzett Pierre Laplace Celestial Mechanics című munkájának fordításával és kibővítésével.

A nők jogai is érdekelték: amikor az újonnan megválasztott parlamenti képviselő John Stuart Mill 1865-ben petíciót indított a nők választójogáért, az első aláíróként Mary Sommerville-t kérte fel. 

1869-ben a Royal Geographical Society aranyérmével tüntették ki, és tagjai közé választotta az American Philosophical Society. -t is tanította. Utolsó tudományos könyvét majdnem 90 évesen írta meg.

Nekrológjában a Morning Post "a tizenkilencedik századi tudomány királynője”-ként méltatta. Oxfordban a Somerville College viseli a nevét. Alakját a Mr. Turner c. filmben is megidézik. 

Néhány műve: 

  • The Magnetic Properties of the Violet Rays of the Solar Spectrum (1826)
  • Mechanism of the Heavens (1831)
  • The Connection of the Physical Sciences (1835)
  • Physical Geography (1850)
  • On Molecular and Microscopic Science (1869)
  • 1874 "Personal recollections, from early life to old age, of Mary Somerville"

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”