Takamacu Kikukó (1911-2004)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Takamacu Kikukó (1911-2004)

december 25, 2017 - 20:53
Takamacu Kikukó (1911-2004), Akihitó császár nagynénje, az utolsó sógun Tokugawa Yoshinobu unokája a japán császári család legidősebb, de valószínűleg leghaladóbb szellemű tagja volt 92 éves korában bekövetkezett haláláig.

Kikukó 18 éves korában ment férjhez Takamacu herceghez, Hirohito császár öccséhez. Házasságkötésük után világkörüli utat tettek, diplomáciai feladatokat teljesítettek. Európai nászútjuk során, 1931. január 27-29. között Magyarországon is jártak. Díszes kísérettel érkeztek Budapestre, a Keleti Pályaudvaron több vezető politikus fogadta őket. 

Kikukó édesanyját rák miatt vesztette el, ez igen megviselte, ezért 1968-ban létrehozta a Takamacu Hercegnő Rákkutatói Alapítványt. Konferencákat szervezett és kiemelkedő tudósoknak biztosított anyagi támogatást. Egy leprásokat segítő szervezetet is támogatott, és a Japán Vöröskereszt tiszteletbeli alelnökké avatta. 

Férje halála után négy évvel, 1991-ben megtalálta annak húsz kötetből álló naplóját, benne a herceg kritikáját a második világháború alatti japán politikáról. A császári család rosszallása ellenére Kikuko publikálta a naplók anyagát.

90 éves korában cikket írt a népszerű Fujin-Koron magazinba, amelyben sürgette az örökösödési rend megváltoztatását, mely szerint a krinzantém trónt csak fiú foglalhatja el. Kikuko a brit uralkodóházat hozta fel példának, és azt is hangsúlyozta, hogy a múltban Japánban is voltak kiváló császárnők, a nők trónöröklése csak 1889-ben szűnt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!” – Kéthly Anna élete és munkássága

szeptember 20, 2009 - 13:37

1889. november 16-án született Budapesten. Szülei munkások voltak, de mind a kilenc gyermeküket tanítatták. Anna, hogy segítsen, hamar dolgozni kezdett iskola mellett. Elvégezte az elemit majd a polgárit is. Tanult gyors- és gépírást, majd könyvelői szakvizsgát szerzett. 1905-ben kezdett a Tolnai Világlapjánál, 1907-től Kassán magántisztviselő különböző cégeknél, ekkor lép be a frissen alakult Tisztviselői Szakszervezetbe. A szakszervezeten keresztül ismerkedett meg a Szociáldemokrata párttal, majd belépése után hamarosan a nőtagozatot szervezte ujjá.

Jókai Mór: A női honvédhadnagy

március 14, 2015 - 13:02

"Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.

Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)