• Tawakkul Karman, Leymah Gbowee és Ellen Johnson Sirleaf 2011-ben átveszik a megosztott Nobel-békedíjat (Fotó: Harry Wad)
  • Libériai nők tüntetnek a békéért

Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista (sz. 1938)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista (sz. 1938)

október 16, 2017 - 15:17
Libéria és Afrika első szabadon választott női elnöke. 

Monroviában született, a College of West Africa elvégzése után az Egyesült Államokban folytattta tanulmányait. Közgazdaságtanból a Colorado egyetemen, államigazgatásból a Harvardon szerzett diplomát. 1979-től két évig a Pénzügyminsztériumban dolgozott, egy katonai puccs után el kellett hagynia Libériát. Washingtonban a World Bank főtisztviselője, 1981-től Nairobiban a Citibank alelnöke volt.

2003-tól Leymah Gbowee és Comfort M. Freeman szociális munkások elkezdték megszervezni a Libériai Nők Tömegakciója a Békéért mozgalmat, amellyel véget akartak vetni a tizenkét éve húzódó második libériai polgárháborúnak. A mozgalom sikeresen egyesítette társadalmi osztálytól és vallástól (keresztény, muszlim) függetlenül a nőket, akik megelégelték az öldöklést, fiaik kényszerű besorozását, lányaik megerőszakolását, szexranszolgának elhurcolását, így közösen a és erőszakmentes ellenállás legkülönbözőbb eszközeit (ülősztrájk, szexsztrájk, átokkal fenyegetőzés) bevetve tárgyalóasztalhoz kényszerítették a diktárort, Charles Taylort.  Az ajtót mintegy kétszáz fehérbe öltözött nő állta el, majd, miután Taylor az ablakon át próbált távozni, körbevették az épületet. Erőfeszítéseik eredményeképpen a polgárháború véget ért, a fegyvereket begyűjtötték és hozzákezdtek az ország újjáépítéséhez. A mozgalomról szól a Pray the Devil Back to Hell c. 2008-as, megrendítő dokumentumfilm. 

2005-ben kiírták az első szabad választásokat. Ellen Johnson-Sirleaf 2006 január 16-től az ország elnöke lett, sikerét a következő választásokon is megismételte. A pozíciót jelenleg is betölti. 2011-ben Leymah Gbowee-val és az egyiptomi Tawakkul Karmannal megosztott Nobel-békedíjat kapott. 2014-ben a 70 legbefolyásosabb nő között szerepelt a Forbes listán. 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alexandra Kollontáj (1872–1952) orosz forradalmár, diplomata, író

március 19, 2010 - 11:15

1872. március 31-én Szentpéterváron születik előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

Helen Suzman dél-afrikai politikus, emberjogi aktivista (1917–2009)

november 28, 2017 - 15:51

Germistonban született litvániai emigráns családba, 1937-től a a johannesburgi egyetem hallgatója volt. Moses Suzman orvossal kötött házassága után néhány év kihagyással folytatta tanulmányait, 1940-ben közgazdaságtanból diplomázott. 1941-től a South Africa's War Supplies Board statisztikusaként dolgozott, 1944-től az egyetemen tanított. A United Party képviseletében 1953-ban beválasztották a parlamentbe. 1959-ben alapító tagja volt a Progressive Party-nak, mely az apartheid megszüntetéséért küzdött.

Hanna Rydh svéd archeológus, politikus, feminista (1891–1964)

március 31, 2018 - 18:14

Stocholmban született, az ottani egyetemen tanult művészettörténetet és archeológiát, 1915-ben diplomázott. Végzés után ásatásokon dolgozott Adelsö-ben és Gästrikland-ban. 1922-ben elnyerte a The international federation of university women ösztöndíját. 1924-25 között a francia Musée des Antiquités Nationales munkatársa volt. Már diákkorától kezdve szakmai munkája mellett szociális aktivistaként is dolgozott. Bekapcsolódott a nőmozgalomba is, elnökségi tagja volt a Sveriges studerande ungdoms helnykterhetsförbund-nak. 1938-ban beválasztották a svéd parlament képviselői közé.