A XX. század legjelentősebb flamenco táncosa, a „cigányok királynője” Barcelonában született. Apja utcai zenész volt, az ő gitárkíséretére táncolt a kislány már négyéves korában. Soha nem tanult zenét vagy táncot, az ellesett mozdulatokat utánozta és fejlesztette saját ízlése szerint. Az első táncosnő volt, aki átvette a férfitáncosok lépéseit és motívumait. Egyéni, expressziv, szenvedélyes előadásmódja lenyűgözte a közönséget és a kritikusait egyaránt. Az 1930-as évek közepéig hazája szinte valamennyi nagyvárosában fellépett.