Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001)

augusztus 28, 2017 - 23:59

A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza lehet vezetni a mindennapi életbe. Diplomája megszerzése után Hári Mária egész életét a Pető Intézetnek szentelte. Dolgozott, publikált, fogadta a világ minden tájáról érkezőket, akik tanulni jöttek és utazott, előadásokat tartott, hogy mindenhol ismerjék meg módszerüket. Hihetelenül népszerű volt Angliában, amikor meghalt, a  hosszan értékelte életművét.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Rosetta Sherwood Hall amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

május 30, 2015 - 22:16

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta  koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását.

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak.

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Fugulyán Katalin szemészorvos (1888–1969)

május 25, 2015 - 21:22
1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. Szakcikkeit az Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, a Magyar Népegészségügyi Szemle és a kolozsvári Orvosi Szemle közölte.
 

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő (1880–1956)

december 27, 2016 - 16:59

Az első magyar gyógyszerésznő Thinagl Szerafin Nagyszombaton született, kisnemesi családba. Családja ellenkezése dacára 1898-ban gyógyszerész gyakornoknak állt, az így keresett pénzből pedig Kolozsvárra utazott, ahol beiratkozott az egyetemre. Nő lévén csak a tanárral együtt léphetett be az előadóterembe, és nem ülhetett a férfihallgatók közé, külön széket kapott. Minden nehézség ellenére 1903-ban kitüntetéssel diplomázott. Egy évre rá házasságot kötött Pesthy Miklós gyógyszerésszel, Déván nyitottak gyógyszertárat, amit közösen vezettek.

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette.