„A magasságok királynője”: Smaranda Brăescu román pilóta

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

„A magasságok királynője”: Smaranda Brăescu román pilóta

július 24, 2017 - 00:10

Romániában az első, a világon a első nők egyike, akik ejtőernyőző engedélyt szereztek. Számtalan világrekordott állított fel, a korabeli lapok a „Magasságok királynője” néven   emlegették. 1931-ben 6000 méterről való ugrás volt a világrekordja, a következő évben 6929 méter volt a világrekordja, amit az Aero Club of Washington hitelesített. 1932-ben, első európai nőként, pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban. Ugyanabban az évben Miles Hawk típusú gépével rekordot állított fel, 6 óra 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripolisz közötti távolságot. A világháború idején a keleti fronton vöröskeresztes gépeket vezetett. 1948-ban halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jelena Kondakova szovjet űrhajós (sz. 1957) 

március 25, 2017 - 02:15

A harmadik orosz női űrhajós és az első nő, aki több hónapot töltött az űrben. Moszkvában végezte el az egyetemet, 1980-tól a rakétákat, űrhajókat gyártó Energia cég mérnöke volt. 1989-ban választották be az űrhajósjelöltek közé, a Gagarin kiképzőközpontban tanult. Első űrutazása 1994 október 4-én indult, öt hónapot töltött a Mir űrállomáson. Második útja az amerikai-orosz együttműködés keretében volt, az Atlantis űrhajón amerikai társaival kilenc napot töltöttek az űrben. 1999-ben parlamenti képviselőnek választották.

Dora d’Istria román író (1828–1888) 

január 21, 2017 - 13:59

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, rel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is.

Arlene Blum amerikai hegymászó, tudós (sz. 1945) 

március 01, 2017 - 19:50

A világ 1978-ban ismerte meg a nevét, amikor vezetésével egy kizárólag nőkből álló expedíció megmászta az Annapurnát, amelyet az egyik legnehezebb és legveszélyesebb csúcsnak tartanak. (Az Annapurnát ráadásul első amerikaiakként mászták meg. 1990 előtt, amikor ők másztak, a halálozási arány 66% (!!) volt ott, és azóta is 20%, összességében rosszabb, mint a hírhedtebb K2-n.) Az expedícióról Annapurna: A Woman's Place címmel  írt könyvet. Doktori értekezését a Berkeley-n készítette biofizikai kémiából 1971-ben.