Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek),  Norsk Fredsforening (Norvég békepárt)  egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening  (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 és 1888, majd 1889 és1895 között. (188-ban egy évig az elnök.) 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint. 
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil. 

 

Sigrid Undset Tizenegy év c. regényében így rajzolja meg az alakját (magyarul: Vigilia 1936/2.): 

"Ingvild az iskolával se nagyon barátkozott meg. Alig költöztek új lakásukba, amikor anyja kíséretében jelentkezett. Az osztályfőnöki fülkében mutatkozott be Ragna Nielsen asszonynak. A tanítónő gyönyörű jelenség volt, Ingvild pedig rajongott a szép emberekért, úgy hogy előre örült a tanulásnak. De Nielsenné szépségével hatalmas önérzet párosult. Csöpp madárképe finoman tagolódott, de egyenes, rövid orra tántoríthatatlan konokságra vallott s kedves, síma, ezüstszürke haja, valamint homlokcsigája csak fokozta e benyomást. Alacsonysága és zömöksége ellenére fürgén és határozottan mozgott. Rendkívül választékosan öltözködött; fekete vagy világosszürke derekából mindig széles mellbetét fehérlett ki; mintha egyenruhában járt volna. Ingvild hamarosan megfigyelte, hogy Nielsenné a legcsekélyebb izgalomtól rákvörösre gyúl. Az indulat valósággal beíelhőzte ezüstcsillámú üstö- két, - ilyenkor egy angyal se pisszenhetett meg előtte. De amire anyus elbúcsúzott, Ingvild a tanítónő rabjává szegődött. Nielsenné lágyan és gyengé- den kézenfogta a kicsit. S bevezette a harmadik osztályba."

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.