Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

augusztus 01, 2016 - 13:06

Maggie Kuhn

Buffalóban született. A 30-as, 40-es években a YWCA-nál (Fiatal Nők Keresztény Szervezete) dolgozott, a fiatal nőket szervezkedni tanította. Felháborodást váltott ki, mert szexualitás és fogamzásgátlás témában is indított kurzusokat. Felhívta tanítványai figyelmét a manipulatív reklámokra és a tudatos fogyasztás fontosságára is.

A második világháború után a presbiteriánus egyháznál helyezkedett el, és az intézmény hagyományaival ellentétben tanítványait terepmunkára küldte, hogy ismerjék meg a társadalmi problémákat, a szegénységet. Az idős emberek jogaival akkor kezdett el foglalkozni, amikor meglátogatta az egyházi idősotthonokat, és elborzadt a körülményeken, valamint azon, hogy a bentlakókat gyerekekként kezelik. 65 éves volt, amikor az egyház nyugdíjba vonulásra kényszerítette. 

1970 augusztusában megalapította a Gray Panthers (szürke/ősz párducok) mozgalmat az idős emberek életkörülményeinek javítása és a kor alapú diszkrimináció (ageizmus, ageism) elleni küzdelem érdekében. Tiltakozott az időseket önellátásra képtelen, szenilis, tehetetlen – és szexuálisan feltétlenül inaktív – emberekként tekintő közfelfogás és médiaábrázolások ellen, amelyek miatt az idős emberek kiszorulnak a társadalom peremére. Élesen bírálta, hogy az állam és a vezetés költségvetési teherként tekint a nyugdíjasokra, elhallgatva, hogy a nyugdjíaknál sokkal több pénz megy el pl. fegyverkezésre. Munkájába tizenéveseket is bevont, mert úgy gondolta, hogy a társadalom a fiatalokat is érdemtelenül leértékeli, inkompetensnek tartja. Aktivista tevékenysége mellett mozgáskorlátozott édesanyját és mentális betegséggel küzdő testvérét is ápolta. A békéért is többször szót emelt, ellenezte a vietnami háborút is.

1991-ben „Kő kövön nem marad" címmel írta meg önéletrajzát, négy évvel később hunyt el.

 

 

Letartóztatták a Seattle-i Dühöngő Nagymamákat

június 10, 2015 - 14:29

A 92 éves Shirley-t tegnap reggel tartóztatták le, miközben hintaszékében ülve kötögetett születendő, kilencedik dédunokája számára.

No persze Shirley nem csak úgy üldögélt: társaival, a Seattle Raging Grannies-zel (Seattle-i Vaduló Nagymamik csoport tagjaival) hintaszékestül összeláncolták magukat a helyi kikötőben, hogy megakadályozzák a Shell egyik fúróállványának kihajózását. Mert a Shell továbbra is akar az Északi-sarkon fúrni, és a nagyik szerint ez nem oké.

Hirtelen lett kedvem sokáig élni. Éljenek az őrjöngő nagymamák!

Rebekah Bettelheim Kohut amerikai szociális munkás, aktivista (1864–1951)

szeptember 29, 2017 - 23:55

Kassán született, apja rabbi, anyja tanítónő volt. 1867-ben az Egyesült Államokba emigráltak, ahol szociális munkásnak tanult. 1887-ben házasságot kötött egy nála 22 évvel idősebb, nyolcgyerekes, német származású rabbival. A gyereknevelés és a háztartás mellett angolra fordította férje beszédeit és aktív szerepet vállalt a New York Women's Health Protective Association tevékenységében. Férje halála után a zsidó nőegyletben tevékenykedett, tanított és leányiskolát alapított. Az I. világháború idején nőket toborzott a megüresedett munkahelyekre.

Rose Blumkin, üzletasszony (1893–1998)

június 11, 2012 - 17:59

Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését. 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.