Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

szeptember 04, 2015 - 18:26
Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Az induláskor Aenne volt a kiadó, főszerkesztő, cikkíró egyszemélyben. Nem a haute couture érdekelte: "Célom elfogadható áron praktikus divat, amely minél több nő számára elérhető" - mondta. 1950-ben indult a Burda Moden, amely hamarosan piacvezető lett, napjainkban már 16 nyelven, 89 országban kapható. Két évvel később Aenne fontos újítást vezetett be, kivehető, könnyen használható szabásmintát csatoltak minden példányhoz, így a ruhákat házilag lehet szabni-varrni.  Az évek során a Burda Moden testvérlapjai is megjelentek, az Anna, a Carina és a Verena. A női divat mellett jó érzékkel indított más témájú magazinokat is, ilyen a Burda főzőstúdió, a gyerekdivat, különböző kézimunkalapok. Aenne Burda nemzetközileg is terjeszkedett, az övé volt az első kiadóház, amelyik külföldön megjelent.

Nagy áttörést jelentett, amikor a Szovjetúnióban is kiadták – ez volt első, orosz nyelven megjelenő nyugati magazin. Raisza Gorbacsova támogatásával divatbemutatót is szervezett, az ott készült fotók bejárták a világot.  Többet ért el, mint az előző három nagykövet – mondta neki elismerően Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A „Divat Nagyasszonya” negyvenöt évig vezette a kiadót, 1994-ben vonult vissza és adta át az irányítást egyik fiának, Hubertnek.

Számtalan elismerést, kitüntetést kapott, többek között a Német Szövetségi Köztársaság Érdemérem nagykeresztjét 1974-ben, majd a nagykeresztet csillagokkal 2001-ben. 80. születésnapján szülővárosa, Offenburg díszpolgárává  választották, a 95. születésnapján pedig utcát neveztek el róla. 96 éves korában, 2005. november 3-án halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Felisa Rincón de Gautier (Dona Fela) Puerto Ricó-i politikus (1897–1994)

május 20, 2015 - 20:03

Dona Fela, ahogyan a legtöbben ismerték, 1897. január 9-én született nyolcgyermekes ügyvéd lányaként. 15 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, hogy testvéreit gondozza.

Fiatalon kezdte érdekelni a politika, bekapcsolódott a nők szavazati jogának megszerzéséért vívott mozgalomba. A mozgalom sikeres volt, 1932-től Puerto Ricoban szavazhattak a nők.

Politikusi programjában fontos helyet kapott a gyerekvédelem, az idősek és szegények segítése.

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt