Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.
Londonban született, a feminista író, „A nők jogainak követelése” c. esszé szerzője, Mary Wollstonecraft, és a filozófus, és gótikus regényeket is író William Godwin lányaként. Szülei mindketten liberális-anarchista elveket vallottak. Ellenezték a házasságot, a kor normáihoz képest szabad szerelmi életéről hírhedt Wollstonecraft pl. – akinek már volt egy törvénytelen lánya, Fanny Imlay – „legalizált prostitúciónak” tartotta.
A dán meseíró, Hans Christian Andersen (1805-75) életéről készült filmben - melynek a 2. részét tegnap éjjel adta le az m2 - reménytelen szerelme, a gyönyörű operaénekesnő a zsúfolásig megtelt teremben, többek közt a királyi pár előtt a következőt jelenti ki: "Ma énekelek utoljára. Visszavonulásomnak boldog oka van: férjhez megyek. A jövendő életemet alázatosan és örömmel a férjemnek szentelem." A művésznő a korábbi, dívához illő elegáns ruhák helyett nyakig zárt, sötétbarna, puritán öltözéket visel.