Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

június 27, 2014 - 11:28
A Feministák Egyesületének elnöke, az első nő, aki egyetemre járhatott Magyarországon.

Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, lánya, Szegfi Emília volt.  

1895-ben hallott róla, hogy Wlassics Gyula rendeletével a következő tanévtől nők számára is megnyílik a budapesti és a kolozsvári egyetem orvosi és bölcsészkara, valamint gyógyszerészeti tanfolyama. így  elhatározta, hogy beiratkozik a budapesti egyetemre. 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott (akkoriban a természettudományokat is a bölcsészeti fakultáson oktatták). Későbbi munkatársa, Vámbéry Melanie szerint:

Mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfikollégái, ha egymaga nő, beült a padba és a tréfálkozást, gúnyolódást fölényes magatartásával el tudta némítani. Csakhamar megszokták a halkszavú, mosolygós fiatal lányt, ki erélyesen, határozottan tudott felelni a legnehezebb és legbonyolultabb kérdésekre és szívesen tekintették azután komoly társnak. 

Diplomája megszerzése után Budapesten tanított. Sokat dolgozott a nők érdekeinek érvényesítéséért, a gyermekvédelem hatékonyságáért. 1902-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökségi tagja lett, 1904-ben val megalapították a Magyar t, melynek egyik fő célkitűzése a nők választójogának kiharcolása volt. Az egyesület A Nő és a Társadalom címmel kiadott lapjában publikált és részt vett a szerkesztésében is. 

1915-ben Glücklich Vilma volt a magyar küldöttség vezetője a Hágában megtartott nemzetközi nőkongresszuson. A Tanácsköztársaság leverése után állásából elbocsátották. 1919-ben részt vett Zürichben azon a konferencián, amelyen megalakult a Women's International League for Peace and Freedom (WILPF, Nők nemzetközi ligája a békéért és a szabadságért). 1922 és 1925 között Genfben dolgozott a szervezet főtitkáraként, az 1924-ben Washingtonban tartott konferencia egyik szervezője volt. Hazatérte után súlyos betegen még erején felül segítette a Feministák Egyesületének munkáját. 

Glücklich Vilma 1927. augusztus 18-án Bécsben halt meg. A WILPF nevében meleg szavakkal emlékezett meg róla.  holland feminista orvosnő ezt írta:

Of course I remember Vilma Glücklich, she is not the kind of person one would ever forget. 

 

Forrás:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mellerné Miskolczy Eugénia (1872 – ?1944)

december 27, 2016 - 12:02

1872. január 14-én született. A szülei – apja, Mickolczy Adolf, 1839. június 12-án Hódmezővásárhelyen született iparos, és anyja, Weiss Laura, Budán született 1849. július 5-én - 1870-ben Budán kötöttek házasságot. Testvérei: József 1876-ben halt meg 6 évesen, Irén 1879-ben, 5 évesen. A negyedik gyerek 1879-ben született: Laura 1883-ban Budán halt meg tbc-ben, mikor Eugénia 11 éves volt.

Bella Guérin ausztrál tanár, feminista (1858–1923)

április 09, 2017 - 15:09
Diplomája átvételéről készült rajz.

1883-ban ő volt az első nő, aki ausztrál egyetemen diplomát kapott. Tanított Ballaratban, Sydneyben, Melbournben. Az 1890-es években került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal, amelynek lelkes támogatója lett. 1912-14 között megválasztották a Women's Political Association alelnökének. 1914-ben belépett a Labor Party-ba, a Women's League of Socialists tagja volt. Kortársai szerint szellemes, meggyőző, tanulságos előadó és vitázó volt. Meggyőződéses pacifista, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot is, hatásos háborúellenes beszédeket tartott.  

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.