„Európa a nőkért”

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

„Európa a nőkért”

szeptember 11, 2009 - 17:48
Nemrég kezembe került egy Európai Uniós ismertető kiadvány, melynek ugyan eredeti célja az európai parlamenti választásokon való részvétel népszerűsítése, de általános képet próbál adni a nők, illetve a nőkkel kapcsolatos témák és az Európai Unió kapcsolatáról.

„Nemek közti egyenlőtlenség? Hisz a nők és a férfiak egyenlők.” Sajnos sokszor hallom ezt a választ mikor egy beszélgetés során szóba kerül a nemi egyenlőtlenség témája. E cikket és a füzetet pont ezért tartom fontosnak. Azért, hogy rávilágítsunk, hogy a nők és a férfiak között igenis vannak egyenlőtlenségek – beszélhetünk akár gazdasági különbségekről, munkapiaci esélyegyenlőtlenségről vagy akár a családon belüli erőszakról is.

A tájékoztató ugyan a nőket közvetetten érintő kérdéseket is taglalja (érdekes, hogy a nőket összekapcsolják például a környezetvédelem vagy akár a fogyasztóvédelem kérésével), de én elsősorban a szervesebben idekapcsolódó részekkel szeretnék foglalkozni, illetve belőlük idézni.

Az uniós jogszabályokat és a nők esélyegyenlőségét vizsgáló fejezetből kiderül, hogy az Európai Unió számára a nőkérdés nem új keletű téma (bár a témával való foglalkozásra már jóval korábban is szükség lett volna…), hiszen „a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód már 1957-ben is az EU alapelve volt, amikor a Római Szerződésben meghatározták az egyenlő díjazás elvét. Az 1970-es évek óta az uniós és nemzeti jogszabályok bővítették a nők lehetőségeit…” A nők helyzetének javulása lehetővé tette, hogy a felsőoktatásban egyre többen tanuljanak, így ma már „az EU-ban az egyetemet végzettek 59%-a nő”, ennek ellenére azonban megdöbbentő adat, hogy

a nők továbbra is 15%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, a politikai döntéshozatali és felsővezetői pozíciókban pedig kisebbségben vannak.”

Az egyenlőtlenségek szintén kiderülnek abból, hogy „az EU 2010-ig megvalósítandó legfőbb célkitűzései között szerepel a sztereotípiák felszámolása, a nők gazdasági függetlenségének megvalósítása, hogy dolgozhassanak, megkeressék saját jövedelmüket és egyenlő jogokkal vehessék igénybe az ellátásokat.” Azaz a nők számára ezek a jogok ma, 2009-ben még mindig nem érvényesülnek.

 A munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenség is tagadhatatlan tény, hiszen

egész Európában jóval több férfinak, mint nőnek van saját vállalkozása, vagy vezet vállalatot. A női munkaerő körülbelül 8%-a vállalkozó, a férfiak esetében ez az arány 16%. A nők gyakran nagyobb problémákkal szembesülnek kisvállalkozásuk finanszírozása, elindítása és bővítése terén: a legfrissebb adatok szerint a férfiak háromszor nagyobb eséllyel válnak saját alkalmazottakat is foglalkoztató, önálló vállalkozóvá.”

Egy másik fejezetben felmerül a nőkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a nőkkel szembeni erőszak kérdése. „A nőkkel szembeni erőszak minden formája elfogadhatatlan. Európában mégis sok asszony és lány él az agresszió vagy kizsákmányolás árnyékában. Ők családon belüli erőszak, szexuális kizsákmányolás, emberkereskedelem és kényszerprostitúció vagy megfélemlítés és elnyomás áldozatai lehetnek, ami sérti a szabadsághoz, méltósághoz és biztonsághoz való alapvető jogukat.”

Manapság a nőket legjobban érintő kérdés a munkával és a családdal kapcsolatos. Sokan – elősorban a munkaadók – azt vallják, hogy a karrier és a gyermekvállalás egymást kizáró tényezők, így a mai teljesítményelvű kapitalista gazdaságban a nőknek sokszor választaniuk kell a kettő között. Ennek nem szabadna így lenni. A munka és a család összehangolása mellett a munkaerőpiacra való visszatérés is komoly gondot okoz: „az EU-ban a kisgyermekes nőknek mindössze 65%-a, míg a férfiak 91%-a dolgozik”. Ez a munkaadók hozzáállása mellett az otthoni feladatok egyenlőtlen megosztása miatt van így.

Összeségében tehát elmondható, hogy „a nők számára nehezebb a karrierépítés”, hiszen – bár jobb eredményeket érnek el az oktatásban, és többen diplomáznak le – mégis jelentősen kevesebbet keresnek és kevesebb vezetői posztot látnak el férfi társaiknál. A családépítés pedig csak tovább nehezíti a helyzetüket. A gazdasági és munkapiaci egyenlőtlenség mellett kiemelten fontos probléma a nők elleni erőszak – akár idegen által elkövetett, akár családon belüli erőszakről beszélünk...de erről részletesebben majd egy másik cikkben…

Addig is mindenki gondolkodjon el a fentieken, és remélem, hogy ha a jövőben újra „Hisz a nők és a férfiak egyenlők.” válasszal találkozom, akkor az azért lesz, mert a nők helyzete valóban javult.

Már csak azt nem értem, hogy az ismertető borítóján a szívecskékkel körbevett tomboló, lelkes női tömeg miért nem egy semleges szavazóurna felé rohan, hiszen az Európai Uniós urnát férfiként ábrázolják... Most akkor az EU hímnemű?

 

 

Forrás: Európa a nőkért, az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kiadványa, 2009. március

 

 

 

 

A nők gazdasági lehetőségei – Cselekedjünk közösen! I. rész

március 20, 2017 - 17:49

Ezzel a címmel tartottak sajtószemináriumot az Európai Parlamentben, Brüsszelben március 6. és 9. között.

2017.03.07–én kedden délelőtt a magyar EP képviselők közül Jávor Benedek és Ujhelyi István tartott sajtótájékoztatót a témában, ugyanis egyetlen magyar női képviselő sem tartózkodott az Európa Parlamentben a szeminárium ideje alatt.

Budapesten is vonultak a nők Trump ellen: "Nem fordulunk vissza!" - Keveházi Kata beszéde

január 22, 2017 - 01:48
Fotó: Jánosi-Mózes Tibor

Keveházi Kata vagyok. Tizenhét éve dolgozom a nőkért, és van három lányom. Büszke vagyok rá, hogy itt lehetek, és résztvevője lehetek ennek a napnak.

Ez egy történelmi nap. Mától a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb országának vezetője egy olyan férfi, aki megtestesíti mindazt, amitől ez a világ, amelyben élünk, romlott, veszélyes, és fájdalmakkal teli: a férfiuralom erőszakosságát, gátlástalanságát, agresszióját és fölényességét.