A világnap és a hozzá kapcsolódó 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen (11.25.-12.10.) című rendezvénysorozat kapcsán Wirth Juditot, a NANE Egyesület munkatársát kérdeztük a családon belüli erőszak jelenségének Magyarországi vonatkozásairól. 

-Mivel foglalkozik a NANE Egyesület?

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszak ellen. A párkapcsolati erőszak felnőtt és gyerek áldozatai, illetve a családon belüli erőszak gyermek áldozatai számára fenntartott segélyvonal az Egyesület megalakulása óta folyamatosan működik, 1997 óta ingyenes telefonszámon (06 80 505 101), és évente átlagosan 2000 hívást fogad.

-Miért ez lett az egyesület fő tevékenységi területe?

Azért, mert a nők elleni erőszak, és azon belül is a párkapcsolati erőszak egy olyan társadalmi probléma, amelynek az áldozatai (általában nők és a gyermekeik) magukra vannak hagyva, és fontosnak tartottuk, hogy az áldozatok személyesen is kaphassanak segítséget, és a jelenség társadalmi jellegével is foglalkozzunk.

-Világ és Európai viszonylatban mennyire elterjedt a családon beüli erőszak? Magyarországon mik a tapasztalatok?

Európában - Magyarországon is - legalább minden ötödik nő él élete során legalább egy olyan kapcsolatban valamennyi ideig, amelyben a partnere fizikailag bántalmazza. Világviszonylatban a hozzánk hasonló kultúrkörökben hasonlóak az adatok, a patriarchálisabb társadalmakban ennél is több nő válik rendszeresen párkapcsolati erőszak áldozatává.

-Magyarországon a téma még tabunak számít?

Talán már nem teljesen tabu, de vannak, akik még mindig nem szívesen beszélnek róla. Ennél is nagyobb baj, hogy még többen vannak - a szakemberek körében is -, akik nem szívesen hallanak róla.

-Mi lehet ennek az oka?

Az áldozatok okai mindig a biztonságukkal függenek össze: csak akkor, csak annak, és azért beszélnek róla, ha segítséget, védelmet remélnek, és ha ebben csalódnak, akkor egyre kevésbé fordulnak másokhoz. Az elkövetők nyilvánvaló oka az, hogy nekik hasznos, ha minél kevesebben tudnak róla, így egyrészt az áldozatot is hallgatásra igyekeznek bírni (ígérgetésekkel, fenyegetéssel, erőszakkal), másrészt csak olyan közegben beszélnek róla, ahol tudják, hogy ezért nem éri őket semmilyen hátrány. A kívülállók hallgatásának, elfordulásának oka lehet tehetetlenség, ismerethiány, áldozathibáztatás, egyetértés a bántalmazással, szakmaiatlan attitűdök, jogos félelem, fel nem dolgozott saját élmények, vagy akár ezek keveréke.

-Milyen formái vannak a családon belüli erőszaknak? Miért szükséges ezeket megkülönböztetnünk?

Szóbeli erőszak, amikor a bántalmazó veréssel, gyilkossággal, öngyilkossággal fenyegeti partnerét. Lekicsinyli, sértegeti a partnerét, gúnyolódik vele (külseje, vallása, szokásai vagy faji hovatartozása miatt). A lelki erőszak, amikor a bántalmazó letagad lényeges dolgokat, elzárkózik az áldozattól, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, az áldozat önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi tekintetbe. Mindenért őt hibáztatja, még a saját erőszakos viselkedéséért is. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, szándékosan megrongálja az áldozat értéktárgyait, fegyverrel rettegésben tartja az áldozatot, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet, fenyegető üzenetekkel, SMS-ekkel árasztja el az áldozatot. Elszigeteli az áldozatot: megszabja, hogy az mit csinálhat és mit nem, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen. Testi erőszakról beszélünk, amikor a bántalmazó az áldozatot lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel fenyegeti vagy bántja. Megtagadja az áldozat legalapvetőbb jogait, mozgásszabadságát: nem engedi, hogy az áldozatnak tőle független magánélete legyen, bezárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad azokra pénzt. Szexuális erőszak esetén a bántalmazó olyan szexuális tevékenységre kényszeríti az áldozatot, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, intim testrészeit bántalmazza, vagy kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Szintén ide tartozik a reproduktív (vagyis a termékenységgel és fogamzással járó) jogok korlátozása: a bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat fogamzásgátlót használjon, amivel számos abortuszra vagy gyerekszülésre kényszeríti. Gazdasági (anyagi) erőszak is létezik, ebben az esetben a bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat dolgozni járjon, saját pénze legyen, illetve ha saját keresettel rendelkezik, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belőle. Közös néven levő céggel zsarolja, minden kiadást, amire az áldozat pénzt kér, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik az anyagi erőforrásokkal, ezzel az áldozatot (és a gyerekeket) „relatív szegénységben” tartva.

A kategorizálás a felismerést segítheti. A különféle formák általában együttesen, váltakozva jelennek meg egy bántalmazó kapcsolatban. A lelki bántalmazás minden más fajta bántalmazás kísérője is egyben.

-Kiből válik bántalmazó?

A kutatások szerint nincsen olyan ok, amely valakit egyértelműen bántalmazóvá tenne. Ha valaki mélyen hisz az előre elrendelt merev nemi szerepekben, ha szeret a saját nehézségeiért mást hibáztatni, ha nem vállal felelősséget a saját viselkedéséért, ha hisz abban, hogy bizonyos előjogai vannak, ha úgy gondolja, hogy a féltékenység jogos igény arra, hogy valaki mást kisajátítson és birtokoljon, ha azt gondolja, hogy jó volt, hogy őt is, vagy anyját is verték gyerekkorában, mert "kell egy úr a házban", vagy "kemény kézzel kell nevelni a gyerekeket és a nőket", ha hisz a családi hierarchiákban, akkor joggal feltételezhető, hogy az illető bántalmazó, vagy könnyen azzá válhat.

-Egyesek szerint a bántalmazás nem férfi privilégium. Vannak, akik úgy vélik, nők éppúgy bántalmaznak férfiakat, mint fordítva. Igaz ez?

A statisztikák szerint nem.

-Kiből válik áldozat? Van e hajlamosító tulajdonság, viselkedési forma?

Bárkiből válhat áldozat. A legjobb védekezés a figyelmeztető jelek felismerésének megtanulása, a bántalmazás főbb jellemzőinek megtanulása, az önbecsülés fejlesztése, és a biztonsági terv kialakítása. Ha valaki olyan személlyel ismerkedik meg, aki annak ellenére is zaklatja, hogy már a lehető legkorábban, a legelső figyelmeztető jelnél megszakította vele a kapcsolatot, rendkívül fontos a biztonsági terv kialakítása, mert az ilyen ember különösen veszélyes lehet.

-Úgy tapasztaltam, hogy jellemző közvélekedés az is amely szerint: „vannak nők, akik kiprovokálják a verést, az erőszakot, ezért megérdemlik”. Mi állhat ennek a gondolkodásmódnak a hátterében?

Ennek a gondolkodásmódnak a hátterében az elkövető felmentésének szándéka áll. Az áldozathibáztatás könnyű kiút azok számára, akik nem akarnak szembenézni azzal az alapigazsággal, hogy az erőszakért az felelős, aki elköveti, és senkinek nincs joga arra, hogy egyet nem értését erőszakkal fejezze ki.

-Igaz az a közvélekedés, hogy a rendőrség nem avatkozik bele a családi ügyekbe, azaz ahogy a köznyelv mondja: ”addig nem jönnek ki, amíg vér nem folyik”? Az Önök tapasztalatai mit mutatnak?

A mi tapasztalataink szerint is előfordul még ilyen eset. A rendőrséget törvények és Országos rendőrfőkapitányi utasítások kötelezik a fellépésre, és sok helyen ezeket igyekeznek is betartani, de azért még vannak hiányosságok. Az áldozatoknak fontos tudniuk, hogy joguk van a tisztességes eljáráshoz, és hogy a rendőrség eljárása ellen panasszal élhetnek. Mindig kérjenek jegyzőkönyvet, és lehetőleg olvassák el maguk is a vonatkozó szabályokat, amelyek a rendőrséget kötelezik, hogy tisztában legyenek azzal, mihez van joguk. A rendőrség munkáját az ügyészség is nagyban befolyásolja (mivel az felügyeli a rendőrség tevékenységét), és az ügyészségek a jelek szerint a rendőrségnél jóval kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy a témában alaposabb képzésre tegyenek szert. Így előfordulnak olyan esetek, amikor a rendőrség - korábbi tapasztalatai alapján - az ügyészség várható felülbírálatától tartva nem jár el megfelelően, vagy amikor a rendőrség helyesen jár el, de az ügyészség "ejti" az ügyet.

-Ha valaki áldozatává válik a családon belüli vagy párkapcsolati erőszaknak, milyen intézményekhez fordulhat Önökön kívül, a közvetlen környezetében, abban a városban vagy faluban ahol lakik?

Az összefoglalón kívül amely országos, illetve helyi linkeket  is tartalmaz, az ORFK honlapján is található egy lista, amely a helyi szolgáltatókat is tartalmazza. Nézd meg itt!

-A családon belüli erőszak esetén ismert-e megelőzési módszer? Van-e olyan módszer, amivel az erőszak ezen formája megszüntethető?

A figyelmeztető jelek korai felismerésére nevelés és oktatás, a lányok és fiatal nők önbecsülésének fejlesztése, és a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének növelése.

-November 25-e a nők elleni erőszak világnapja, a NANE egyesület e nap alkalmából szervez-e valamilyen programot, esetleg megmozdulást?

Többet is, a teljes lista itt található. Ezek közül a november 26.-i, és november 30-i eseményt a NANE szervezi, a többit más szervezetek, amelyek csatlakoztak a 16 akciónaphoz.

Gyenese Andrea

képek forrása: www.nane.hu

"Néma Tanúk felvonulás a párkapcsolati erőszak halálos áldozatainak emlékére" a Facebook-on.