"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

szeptember 07, 2012 - 06:54
Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő.

A huszadik század elején, Amerikában népszerűvé vált egy új filozófiai irányzat, mely elvetette a metafizikát, és ez alapján azzal az állítással hozakodott elő, hogy a filozófia korábbi problémái nagyrészt álproblémák. Neve a görög „pragma”, azaz gyakorlat szóból eredt. A pragmatizmus a tiszta abszolútumok helyére a komplex, akár ellentmondásos mindennapi életet, az általános értelemben vett igazság helyére a hasznosságot állította.  

A pragmatista etika, a tudás vagy a self felfogásával összhangban, tagadja az abszolútumokat, figyelembe veszi a kontextust (szituációfüggő),  értékként tekint a sokféleségre (diverzitás, pluralitás), és fenntartja a változtatás lehetőségét (és igényét). Erkölcsi kritériumokat alkalmaz anélkül, hogy azoktól függne, és úgy objektív, hogy közben nem abszolutista; egyúttal a szembenálló etikai irányzatok összehangolására is törekszik.Nincs külön etikai „elmélete”, mert azt a gyakorlattal szerves egységben tekinti, emellett nyitott a módosításokra. (Mindezek alapján látható, hogy a feminista etikával számos hasonlóságot mutat.

Kevésbé ismert, csak az utóbbi bő évtizedben kutatott terület, hogy az irányzat női képviselői mit tettek hozzá a pragmatista etikához.

A pragmatizmus korai alakjaival, különösen Dewey-val számos nő dolgozott együtt, közülük legismertebbé Jane Addams (1860-1935) vált. Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő. (Utóbbi szempontból csak az elmúlt években rehabilitálták.)[1] Mint már utaltam rá, a pragmatizmus az a filozófiai irányzat, amely elismeri és teoretizálja a másság különböző kategóriáit, Addams azonban, figyelembe véve a különböző etnikumok és osztályok, valamint ezeken belül a nők tapasztalatait, újabb szempontokkal egészítette ki a korábbiakat, így a pragmatizmusnak egy radikálisabb változatát képviselte. Munkássága egyben negligálja a sztereotípiát, miszerint a nők a férfiak által kiötlött elméletek kivitelezőinek szerepét töltötték csak be.[2] Népszerűségét a háború idején hangoztatott pacifista hozzáállása miatt veszítette el, 1931-ben viszont Béke Nobel-díjjal ismerték el. 

Etikája középpontjában az „együttérző megismerés” (sympathetic knowledge) áll – ezzel a feminista episztemológia „álláspont-elméletének” (standpoint theory), valamint a viszonyszerűség és a kontextusfüggőség hangsúlyozása miatt, szintén feminista vonatkozású törődésetika előfutárának is tekinthető.[3] Utóbbit ráadásul a későbbi gondolkodókkal ellentétben nem egyetlen metafora tükrében értelmezte (pl. anya-gyermek kapcsolat), hanem a közösség, a társadalom egészére vonatkoztatta.[4]

Világosan látható nála a törődésetika kialakításának eredeti motivációja: a meggyőződés, hogy a moralitás tradicionális formái, különösen az elveken alapuló (principle-based) és a következményetikák (consequence-based) nem vették kellőképpen figyelembe az emberi tapasztalat gazdagságát, komplexitását. E megközelítések zárójelbe teszik az érzelmeket, a kapcsolatokat, az időbeliséget, a viszonzást és a kreativitást, és egy etikai probléma esetén azonnali ítélkezésre törekszenek. Mindezek alapján a szabályok alkalmazása, vagy a következmények kizárólagos figyelembe vétele redukcionista és tisztán szabálykövető (formulaic) és rövidlátó válasz a komplex szituációra.[5]

Addams például a különböző kisebb bűncselekményeket elkövető „problémás” fiatalokat sem marasztalta el azonnal, mint törvényszegőket, hanem – noha egyetértett a lopások, vonatdobálás, stb. helytelenségével – együttérzéssel fordult feléjük, és megértési szándékkal motivációikat igyekezett kideríteni és megvilágítani a közvélemény számára.[6] (Noha természetesen nem gondolta úgy, hogy a körülmények ismeretében a bűnöző 100 százalékban felmenthető, de az automatikus szabálykövető válasznál hatékonyabb megoldást tudott javasolni, pl. a fiatalok körülményeinek, lehetőségeinek javítását, amiért ő maga is tett.)

Addams számos társadalmi problémát a képzelet hiányának tulajdonít, „mely megakadályozza a más emberek tapasztalatainak elismerését”, így arra a radikális következtetésre jut, hogy „erkölcsi kötelességünk megválogatni a tapasztalatainkat, mivel e tapasztalatok következményei teljességgel meghatározzák életfelfogásunkat.”[7] Ha a másság iránti megvetésünkből csak azokra korlátozzuk az ismeretségi körünket, akiket eleve tisztelünk, „nem csak hogy leszűkítjük az életet, de korlátozzuk etikánkat is.”[8] Elítélendő az elitizmus, az előítéletesség, sznobizmus; a tapasztalat, ha kell, akár mesterséges kiterjesztése a másság kategóriáira tehát mint etikai kötelesség jelenik meg.

 

[1] Maurice Hamington, “Jane Addams,” in Edward N. Zalta (ed.), The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2010 Edition) Online elérés: http://plato.stanford.edu/archives/sum2010/entries/addams-jane/

>. Letöltés: 2010. aug. 31.

[2] ibid.

[3] ibid.

[4] ibid.

[5] ibid.

[6] Lásd Jane Addams, The Spirit of Youth and the City Streets (1909) (Urbana IL: University of Illinois Press, 1972) hivatkozik Hamington, op. cit

[7] Jane Addams, idézi Seigfried, op. cit. 52.

[8] Jane Addams, Democracy and Social Ethics, (1902) (Urbana, IL: University of Illinois Press, 2002), 8., hivatkozik Hamington, op. cit.

 

Lásd még:

„Pragmatic Ethics” in Blackwell Guide to Ethical Theory, (Malden & Oxford: Blackwell, 2000), 400-419.

Dewey, John. Human Nature and Conduct (Jo Ann Boydston ed.) Middle Works 1899-1924: 1910-1911, Volume 14: 1922. (Carbondale: Southern Illionis University Press, 1983).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

december 27, 2016 - 00:06

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek.

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

március 25, 2017 - 01:46

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

Zoé de Gamond belga pedagógus, író, feminista (1806–1854) 

február 11, 2018 - 15:28
Zoé de Gamond

Brüsszelben született, jómódú értelmiségi, szabadelvű családba. Gondos nevelést kapott, az irodalom és a természettudományok mellett a filozófiával és a politikával is fiatalon megismerkedett. Kezdetben Saint-Simon követője volt, később Charles Fourier lelkes híve lett. Marie de G*** írói álnéven főleg filozófiával, oktatással, feminista témákkal kapcsolatos cikkeket és tankönyveket publikált. Jean-Baptiste Gatti olasz művésszel kötött házassága után néhány évet Párizsban töltöttek. Brüsszelbe való visszatérése után a lányiskolák és tanítőképző intézetek tanfelügyelőjévé nevezték ki.

Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.