"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

szeptember 07, 2012 - 06:54
Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő.

A huszadik század elején, Amerikában népszerűvé vált egy új filozófiai irányzat, mely elvetette a metafizikát, és ez alapján azzal az állítással hozakodott elő, hogy a filozófia korábbi problémái nagyrészt álproblémák. Neve a görög „pragma”, azaz gyakorlat szóból eredt. A pragmatizmus a tiszta abszolútumok helyére a komplex, akár ellentmondásos mindennapi életet, az általános értelemben vett igazság helyére a hasznosságot állította.  

A pragmatista etika, a tudás vagy a self felfogásával összhangban, tagadja az abszolútumokat, figyelembe veszi a kontextust (szituációfüggő),  értékként tekint a sokféleségre (diverzitás, pluralitás), és fenntartja a változtatás lehetőségét (és igényét). Erkölcsi kritériumokat alkalmaz anélkül, hogy azoktól függne, és úgy objektív, hogy közben nem abszolutista; egyúttal a szembenálló etikai irányzatok összehangolására is törekszik.Nincs külön etikai „elmélete”, mert azt a gyakorlattal szerves egységben tekinti, emellett nyitott a módosításokra. (Mindezek alapján látható, hogy a feminista etikával számos hasonlóságot mutat.

Kevésbé ismert, csak az utóbbi bő évtizedben kutatott terület, hogy az irányzat női képviselői mit tettek hozzá a pragmatista etikához.

A pragmatizmus korai alakjaival, különösen Dewey-val számos nő dolgozott együtt, közülük legismertebbé Jane Addams (1860-1935) vált. Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő. (Utóbbi szempontból csak az elmúlt években rehabilitálták.)[1] Mint már utaltam rá, a pragmatizmus az a filozófiai irányzat, amely elismeri és teoretizálja a másság különböző kategóriáit, Addams azonban, figyelembe véve a különböző etnikumok és osztályok, valamint ezeken belül a nők tapasztalatait, újabb szempontokkal egészítette ki a korábbiakat, így a pragmatizmusnak egy radikálisabb változatát képviselte. Munkássága egyben negligálja a sztereotípiát, miszerint a nők a férfiak által kiötlött elméletek kivitelezőinek szerepét töltötték csak be.[2] Népszerűségét a háború idején hangoztatott pacifista hozzáállása miatt veszítette el, 1931-ben viszont Béke Nobel-díjjal ismerték el. 

Etikája középpontjában az „együttérző megismerés” (sympathetic knowledge) áll – ezzel a feminista episztemológia „álláspont-elméletének” (standpoint theory), valamint a viszonyszerűség és a kontextusfüggőség hangsúlyozása miatt, szintén feminista vonatkozású törődésetika előfutárának is tekinthető.[3] Utóbbit ráadásul a későbbi gondolkodókkal ellentétben nem egyetlen metafora tükrében értelmezte (pl. anya-gyermek kapcsolat), hanem a közösség, a társadalom egészére vonatkoztatta.[4]

Világosan látható nála a törődésetika kialakításának eredeti motivációja: a meggyőződés, hogy a moralitás tradicionális formái, különösen az elveken alapuló (principle-based) és a következményetikák (consequence-based) nem vették kellőképpen figyelembe az emberi tapasztalat gazdagságát, komplexitását. E megközelítések zárójelbe teszik az érzelmeket, a kapcsolatokat, az időbeliséget, a viszonzást és a kreativitást, és egy etikai probléma esetén azonnali ítélkezésre törekszenek. Mindezek alapján a szabályok alkalmazása, vagy a következmények kizárólagos figyelembe vétele redukcionista és tisztán szabálykövető (formulaic) és rövidlátó válasz a komplex szituációra.[5]

Addams például a különböző kisebb bűncselekményeket elkövető „problémás” fiatalokat sem marasztalta el azonnal, mint törvényszegőket, hanem – noha egyetértett a lopások, vonatdobálás, stb. helytelenségével – együttérzéssel fordult feléjük, és megértési szándékkal motivációikat igyekezett kideríteni és megvilágítani a közvélemény számára.[6] (Noha természetesen nem gondolta úgy, hogy a körülmények ismeretében a bűnöző 100 százalékban felmenthető, de az automatikus szabálykövető válasznál hatékonyabb megoldást tudott javasolni, pl. a fiatalok körülményeinek, lehetőségeinek javítását, amiért ő maga is tett.)

Addams számos társadalmi problémát a képzelet hiányának tulajdonít, „mely megakadályozza a más emberek tapasztalatainak elismerését”, így arra a radikális következtetésre jut, hogy „erkölcsi kötelességünk megválogatni a tapasztalatainkat, mivel e tapasztalatok következményei teljességgel meghatározzák életfelfogásunkat.”[7] Ha a másság iránti megvetésünkből csak azokra korlátozzuk az ismeretségi körünket, akiket eleve tisztelünk, „nem csak hogy leszűkítjük az életet, de korlátozzuk etikánkat is.”[8] Elítélendő az elitizmus, az előítéletesség, sznobizmus; a tapasztalat, ha kell, akár mesterséges kiterjesztése a másság kategóriáira tehát mint etikai kötelesség jelenik meg.

 

[1] Maurice Hamington, “Jane Addams,” in Edward N. Zalta (ed.), The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2010 Edition) Online elérés: http://plato.stanford.edu/archives/sum2010/entries/addams-jane/

>. Letöltés: 2010. aug. 31.

[2] ibid.

[3] ibid.

[4] ibid.

[5] ibid.

[6] Lásd Jane Addams, The Spirit of Youth and the City Streets (1909) (Urbana IL: University of Illinois Press, 1972) hivatkozik Hamington, op. cit

[7] Jane Addams, idézi Seigfried, op. cit. 52.

[8] Jane Addams, Democracy and Social Ethics, (1902) (Urbana, IL: University of Illinois Press, 2002), 8., hivatkozik Hamington, op. cit.

 

Lásd még:

„Pragmatic Ethics” in Blackwell Guide to Ethical Theory, (Malden & Oxford: Blackwell, 2000), 400-419.

Dewey, John. Human Nature and Conduct (Jo Ann Boydston ed.) Middle Works 1899-1924: 1910-1911, Volume 14: 1922. (Carbondale: Southern Illionis University Press, 1983).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katharine Houghton Hepburn amerikai feminista (1878–1951)

december 31, 2016 - 20:46

Jómódú, felvilágosult család lánya, a Bryn Mawr College-ban történelmet és politikatudományt hallgatott, a Radcliffe College-ban kémiából és fizikából MA fokozatot szerzett. Házasságot kötött Thomas Hepburn doktorral, hat gyerekük született (a legidősebb lány, Katharine színész lett). 1913-ban megalapította a Hartford Equal Franchise League-t,  később a Connecticut Woman Suffrage Association elnökévé választották. Elnökségi tagja volt az American Birth Control League-nak, a harmincas években rendszeresen tartott előadásokat a születésszabályozásról. 

Mary Edwards Walker amerikai feminista, orvos, író (1832–1919)

november 20, 2016 - 21:41

1832-ben született New York állam Oswego városában, haladó szellemű szülők gyermekeként, így kiváló oktatásban részesült, és közvetlen példát látott otthon az egyenrangú házasságra, az egyenlő otthoni munkamegosztásra. Anyja már gyerekkorában meggyőzte, hogy a nők számára szinte kötelezőnek számító szoros fűző és a földet söprő, port piszkot összeszedő számtalan alsószoknya egészségtelen.

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36
Amelia Bloomer

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.