Az első rádiócsillagász nő: Ruby Payne-Scott

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az első rádiócsillagász nő: Ruby Payne-Scott

május 28, 2020 - 15:08
Ausztrália legjelentősebb fizikusa, a rádiófizika és rádiócsillagászat úttörője.

Úttörő jelentőségű kutatási eredményei voltak, melyek később alapját képezték a rádiócsillagászatnak, az atommaghasadás vizsgálatának és az orvosi képalkotási technikának. A II. világháború alatt szigorúan titkos radarkísérletekkel foglalkozott, szakértője volt a repülőgépek érzékelésére kifejlesztett eszköznek. 1944-ben férjhez ment, de mivel a kormánynak dolgozott a Commonwealth Scientific Industrial Research Organisation-nél, ezt évekig titokban tartotta (férjes asszonyok nem tölthettek be közszolgálati hivatalt). 1951-ben terhes lett, titka kiderült, ott kellett hagynia állását. 1961-ben újra munkába állt, de a kutatómunkáról már lekésett, matematikát tanított a Danebank anglikán lányiskolában.   

Lányát, Fiona Hallt Ausztrália leginnovatívabb kortárs művészének tartják. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

november 04, 2020 - 23:31

Bécsben született, 1906-ban doktorált fizikából szülővárosa egyetemén. 1907-től a berlini egyetemen Max Planck professzor asszisztense lett, ott kezdődött többévtizedes munkája Otto Hahn vegyésszel. A radioaktivitás kutatása során tett felfedezéseiket közös publikációk sora tanusította. 1926-ban ő volt az első nő, aki Németországban fizikusi egyetemi professzori kinevezést kapott. 1933-ban zsidó származása miatt eltiltották az oktatástól, majd 1938-ban életveszélybe került és menekülnie kellett.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.