• Judith Leyster: A hangverseny (ca. 1633)

Judith Leyster holland festő (1609–1660)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Judith Leyster holland festő (1609–1660)

július 25, 2019 - 22:19

A holland barokk festője Frans Hals tanítványa volt, korában elismert, kedvelt művész. Csendéleteket, tájképeket, portrékat egyaránt készített, képein a nők mindennapi élete is megjelent. Házassága után kevesebbet festett, vélhetően öt gyerekének világrahozatala, nevelése foglalta le. Bár korában népszerű volt, később elfeledték, pontosabban munkáit Frans Hals-nak tulajdonították. 1898-ban a Louvre szakemberei adták vissza festményeinek jogos alkotójuk nevét. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ann Mary Newton angol festő (1832–1866)  

június 28, 2019 - 22:42
Ann Mary Newton: Önarckép (részlet)

Ann Mary Severn Rómában született, ahol festőművész apja élt akkor családjával. Kezdetben apjától tanult rajzolni, majd Angliába való hazatérésük után George Richmond, majd Párizsban Ary Scheffer volt a mestere. Főleg portréfestőként vált ismertté, első komoly sikerét Elgin grófnőjének arcképével aratta, ami számtalan megrendelést hozott neki az arisztokrácia köréből.  1852-ben testvéreiről készített képe, a The Twins volt az első, ami a Royal Academy of Arts kiállításán szerepelt.

Annie Dorrington ausztrál festő (1866–1926)

március 15, 2018 - 23:01

Annie Whistler Angliában született, 1890-ben apja halála után anyjával és testvéreivel kivándoroltak Ausztráliába. 1892-ben házasságot kötött Charles Dorringtonnal és Perthbe költöztek. Annie festeni kezdett, vízfestményein a helyi flóra vadvirágait örökítette meg. 1900-ban a párizsi Világkiállítás ausztrál pavilonjában voltak láthatók képei. 1901-ben a Western Australian Museum and Art Gallery megvásárolta és kiállította 54 művét. Az elkövetkező években több nemzetközi kiállításon – Glasgow, London, St Louis – mutatkozott be.

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.