Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

február 07, 2019 - 21:34

Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult. A mosott ruhák szállítását először gyalog végezték, a vállalkozás bővülésével kutyák, majd lovak húzták a Henriette által tervezett ruhaszállító kocsikat. A mosoda 1965-ben zárt be,  üzemeltetésében  lányai, később unokái is részt vállaltak. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Paule Mink francia újságíró, kommünár, feminista (1839–1901)  

április 29, 2017 - 22:50

Anyja francia arisztokrata, apja emigráns lengyel katonatiszt volt. Otthonában, magántanároktól kapott alapos nevelést. Fiatalon kötött házassága egy lengyel nemessel hamar felbomlott.

1866-ban lett tagja a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) feminista szervezetnek, melynek fő célja a nőnevelés volt.

A radikális feministák képviseletében lett ismert szónok, egy szabadkőműves páholynak is tagja volt.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Josephine Stadlin, az első nők közt a zürichi egyetemen

március 19, 2018 - 14:36

1805-ben, Zug-ban született, liberális szellemű értelmiségi családba, ahol fontosnak tartották a tudást, a műveltséget. A helyi zárda növendéke volt, végzés után varró- és hímzőmesterséget tanult. Apja halála után varróiskolát nyitott, annak a jövedelméből tartotta el nyolc fiatalabb testvérét, a varráson kívül írni-olvasni is megtanította növedékeit.