Marie Goegg-Pouchoulin svájci feminista, pacifista (1826–1899)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Marie Goegg-Pouchoulin svájci feminista, pacifista (1826–1899)

május 24, 2018 - 11:58
A svájci feminizmus elindítója.

Genfben született, általános iskolai tanulmányai után apja órásműhelyében segédkezett. 19 évesen férjhez adták, tíz évvel később megismerkedett és beleszeretett a számüzetésben élő Armand Goegg német forradalmárba. Környezetét elképesztve válókeresetet adott be, amelyet a bíróság először visszautasított, több mint két évet harcolt házassága felbontásáért. Armanddal való házassága után néhány évet Angliában éltek. Egyre többet foglalkoztatta a nők helyzete, kiszolgáltatottságuk és jogfosztottságuk. 1867-ben részt vett az International League for Peace and Freedom genfi konferenciáján, és bár egyetértett az ott elhangzottal, de hiányolta a nők részvételét és a gondjaikkal való foglalkozást. 1868-ban hosszú cikket publikált a nőjogokról, és ugyanabban az évben az első nemzetközi nőjogi szervezet, az Association internationale des femmes alapítója és elnöke lett. 1871-ben belső viták miatt elhagyta az egyesületet és 1872-ben létrehozta az Association pour la défense de la Femme av droitszervezetet és szerkesztette Solidarité című lapjukat, a nőjogi aktivisták első nemzetközi újságját. Tevékenységének egyik legnagyobb eredménye volt, hogy 1872-től a genfi egyetem nőket is felvett hallgatói közé. Aktivitása idős korában sem szűnt meg, 1886-ban beválasztották az International Abolitionist Federation elnökségébe, 1891-ben pedig a Union des femmes de Genève alelnöke lett. 

 

 

Emma Graf svájci tanár, szüfrazsett (1865–1926)

október 11, 2017 - 16:35

Langenthalban született, jómódú üzletember lánya, a tanítóképző elvégzése után 1887-től szülővárosában tanított. Később a berni egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, 1901-ben védte meg doktori értekezését. 1907-ben ő volt az első nő, aki a Tanárképző főiskolán tanári állást kapott. 1902 és 1920 között a Schweizerischen Lehrerinnenvereins (Svájci tanárok egyesülete) elnöke volt. 1912-től aktivan részt vett a szüfrazsett mozgalomban, 1915-ben alapítója és egyik szerkesztője volt a Jahrbuch der Schweizerfrauen-nek.

Olympe Audouard francia író, feminista (1832–1890)

március 02, 2017 - 01:12

Marseille-ben született, 1850-ben házasodott össze egy ügyvéddel. A házasság férj gyakori hűtlensége miatt tönkrement, de a korabeli törvények miatt csak 30 évvel később tudtak elválni. Olympe Párizsba költözött, ahol megismerkedett korának művészvilágával. Alapítója volt a Le Papillon és a Cosmopolitan Magazine című lapoknak. Publikációi visszatérő témája volt a nők elnyomott helyzete, joguk megszerzése ahhoz, hogy választók és választhatók legyenek. Sokat utazott, 1868-69-ben Amerikában volt sikeres előadókörútja. 

Néhány munkája:

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
Sophie Adlerspar

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.