„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06
Kína nemzeti hőse, az ország első feministája.

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.

Hazatérése után a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogáért harcolt, Zhongguo Nu Bao címen megalapította  az első feminista lapot. Bevezető cikkében írja: 

Arra vágyom, hogy a nők vezetők legyenek, felébredt oroszlánok, a tanulás és az értelem hírnökei, (...) fáklyák a sötétben.

Csatlakozott az uralkodó dinasztia ellen küzdő forradalmi mozgalomhoz. Iskolát nyitott, ahol a nők a tanulás mellett harci kiképzést is kaptak. Ebben az időszakban gyakran öltött férfiruhát. Mint hős nőlovag, aki segíti a szegényeket és az elesetteket, már életében legendává vált. 

1907-ben a fennálló rend elleni tevékenységéért letartóztatták, megkínozták és szülővárosában nyilvánosan lefejezték.   

Hangcsouban szobrot állítottak emlékére. 

Életéről 2011-ben egy kínai-hongkongi film készült. 

 

Egyik verse angolra fordítva: 

Don’t tell me women
are not the stuff of heroes,
I alone rode over the East Sea’s
winds for ten thousand leagues.
My poetic thoughts ever expand,
like a sail between ocean and heaven.
I dreamed of your three islands,
all gems, all dazzling with moonlight.
I grieve to think of the bronze camels,
guardians of China, lost in thorns.
Ashamed, I have done nothing;
not one victory to my name.
I simply make my war horse sweat.
Grieving over my native land
hurts my heart. So tell me;
how can I spend these days here?
A guest enjoying your spring winds?

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Sofia Gumaelius svéd vállalkozó, szüfrazsista (1840–1915)

december 23, 2017 - 19:33
Sofia Gumaelius

1877-ben alapította meg a világ egyik legrégebbi reklámügynökségét, a Nya annonsbyrån, landsortspressens egen annonsförmedlare-t. Az általában csak Gumaelius Annonsbyrå vagy Gumaelius néven emlegetett vállalkozást egyedül kezdte, két bérelt szobában Stockholm régi negyedében. Az üzlet beindult, néhány hónap múlva már alkalmazottat kellett felvennie, egy éven belül jóval nagyobb helyre is szüksége volt. Kínosan ügyelt a hírnevére, hiteles adatokkal dolgozott, a fogyasztók tudták, megbízhatnak benne.

Mary Lee ausztrál szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1821–1909)  

február 14, 2018 - 14:50

Az írországi Monaghamban született, ottani életéről kevés az információ. Korán megözvegyült, 1879-ben lányával együtt Ausztráliába, Adelaide-ba utazott beteg fia ápolására.

1883-ban csatlakozott a Social Purity Society egyesülethez, melynek céljai a gyerekmunka betiltása, a fiatal nők zaklatásának, szexuális kiszolgáltatottságának megszüntetése és a beleegyezési korhatár felemelése voltak. Határozott fellépésük eredményes volt, 1885-ben a beleegyezési korhatárt törvényileg 13-ról 16 évre emelték.

Zoé de Gamond belga pedagógus, író, feminista (1806–1854) 

február 11, 2018 - 15:28
Zoé de Gamond

Brüsszelben született, jómódú értelmiségi, szabadelvű családba. Gondos nevelést kapott, az irodalom és a természettudományok mellett a filozófiával és a politikával is fiatalon megismerkedett. Kezdetben Saint-Simon követője volt, később Charles Fourier lelkes híve lett. Marie de G*** írói álnéven főleg filozófiával, oktatással, feminista témákkal kapcsolatos cikkeket és tankönyveket publikált. Jean-Baptiste Gatti olasz művésszel kötött házassága után néhány évet Párizsban töltöttek. Brüsszelbe való visszatérése után a lányiskolák és tanítőképző intézetek tanfelügyelőjévé nevezték ki.