Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

július 28, 2016 - 12:29
Beatrix Potter, az egyik legkedveltebb gyermekkönyvsorozat, a Nyúl Péter és barátai szerzője, valamint természettudományos illusztrátor.

Helen és Rupert Potter gyermekeként született 1866. július 28-án, Londonban. Habár Beatrix és öccse, Walter Londonban nőttek fel, nagy hatást gyakoroltak rájuk a hosszú családi vakációk vidéken, először Skóciában, majd a Lake District területén.

Annak ellenére, hogy sohasem járt iskolába, Beatrix intelligens és szorgalmas volt; társadalmi osztályának szokásaihoz híven számos nevelőnő tanította otthon, köztük Annie Moore, akinek gyermekeihez később éveken keresztül érkeztek az illusztrált történetek Beatrix tollából.

A nyelvek és az irodalom lelkes diákjaként történeteken, verseken és rejtvényeken nőtt fel. Mindkét Potter-gyermek imádott rajzolni és festeni, a kicsi lány órákat töltött bonyolult állat- és növényvázlataival – a természet iránti csodálata végigkísérte élete során. Modelljei közé tartoztak a nyulak, egerek, sündisznók, békák, gyíkok, kígyók, denevérek épp úgy, ahogy a rovarok különféle egyedei is.

1881-től naplót vezetett az általa létrehozott rejtjelnyelven. Az 1890-es évek elejétől számos alkotását megvették, ennek ellenére idejét és energiáját természetrajzi tanulmányai kötötték le – archeológia, entomológia, geológia és legfőképp mikológia. A gombatan különösen vonzotta. Charles McIntosh, a nagyra becsült skót természettudós ösztönzésére rajzai technikailag kifinomultabbá váltak, így nem csupán gyönyörű vízfestményeket produkált, hanem tudományos illusztrátorrá vált.

1986-ban előállt saját elméletével a gombák spórákkal való szaporodásáról, ami 1987 áprilisában került bemutatásra a Linnean Society tagjai előtt Geoge Massee által, ugyanis nők nem vehettek részt a találkozón.

1901-ben adta ki leghíresebb gyermekkönyvét, The Tale of Peter Rabbit címmel. A mű a szerző fekete-fehér illusztrációival, színes fedőlappal és első nyomtatásban mindössze 250 példányban készült. Kiadója javaslatára színesre cserélték az összes képet, több ezer könyv kelt el az utánnyomásokból; sikeres íróként folytatta munkáját. 1903-ban levédette a Peter Rabbit babát, felismerve az áruban rejlő kereskedelmi lehetőségeket.

1905-ben szerkesztője, Norman Warne nem hivatalosan eljegyezte, mivel a Potter-szülők ellenezték Warne kereskedelmi, „alantas” munkáját. A férfi egy hónap múlva, 37 évesen leukémiában hunyt el.

Ugyanebben az évben visszatért Lake Districtbe, Near Sawrey falujában megvett két birtokot, eközben publikált és farmgazdálkodást tanult. 1913-ban összeházasodott William Heelis-szel.

The Tale of Little Pig Robinson 1930-ban jelent meg utolsó történeteként, Beatrix Potter 1943. december 22-én hunyt el. Férjével tizenhét farmot és több mint 4000 hektárnyi földterületet hagytak örökül a National Trustra, hogy a szervezet megőrizze és megvédje azok természeti értékeit. 

Életéről szóló filmet, a Miss Pottert, Chris Nooan rendezte, a címszerepet pedig Renée Zellweger alakítja. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nagy Franciska író, újságíró (sz. 1943)

augusztus 18, 2017 - 22:34

Budapesten született, a pécsi Művészeti Gimnázium mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakára járt. Középiskolás korában kezdett publikálni, a Tábortűz című ifjúsági lap közölte írásait. Érettségi után az Esti Pécsi Napló gyakornoka volt és elvégezte MUOSZ újságírói iskoláját. A Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör közölte írásait. 1998-2012 között a Magyar Művészeti Akadémia kiadványainak szerkesztője volt.

Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

április 02, 2017 - 22:59

Őt tartják a modern szlovák gyermekirodalom megteremtőjének. Tízgyerekes pedagógus családból származott, első írásai a Vlasť a svet című folyóiratban jelentek meg 1887-ben. Legtermékenyebb időszaka 1892-1910 között volt, írt prózát, verset, balladákat, gyerekregényeket, fordított, lektorált. Tevékenyen részt vett a korabeli művészeti és irodalmi életben, olvasóköröket vezetett. Az 1869-ben alakult első szlovákiai nőszervezet, a Zivena aktiv tagja volt. Az első világháború alatt rendőrségi megfigyelés alatt állt, tevékenységét korlátozták. 

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát.