Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

május 20, 2015 - 19:51
 Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lányaként 1840. január 4-én született. 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel, akivel közösen 1872-ben kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára.
 
1871-ben alapító tagja és elnöke volt a Dansk Kvindesamfund-nak  (Dán nők szövetsége), és tagja lett a dán békeszervezetnek is.
 
1885-ben kilépett saját nőegyesületéből, mert elégedetlen volt azzal, hogy a szervezet túl óvatos a női választójog kérdésében - és egy évvel később megalapította a  Kvindelig Fremskridtsforening-et (Egyesület a nők haladásáért) szervezetet. Lapjuk (1888-tól) a Hvad vil vi? volt, melyben gyakran publikált is, 
 
1906-ban Sophie Albertivel létrehozták a Danske Kvinders Fredsforening-et (Dán nők szövetsége a békéért). Ő képviselte a dán nőszervezeteket a nők nemzetközi béketanácsában.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Sargant Florence angol festő, feminista (1857–1954)

május 04, 2017 - 21:47
Mary Sargant Florence lányával, Alix Strachey-vel

Londonban született, Párizsban tanult festeni, a New English Art Club tagja volt. Portréi és tájképei mellett látványos freskóival vált ismertté. A szüfrazsettek elkötelezett támogatójaként plakátokat készített a mozgalom népszerűsítésére. 1915-ben részt vett a hágai Békekongresszuson. Több publikációja jelent meg művészeti  és nőmozgalmi témákban, társszerzője volt a Militarism versus Feminism: An Enquiry and a Policy Demonstrating that Militarism involves the Subjection of Women című könyvnek. Fia közgazdász lett, lánya, Alix Strachey pedig pszichoanalitikus Freud fordítója. 

Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

június 21, 2017 - 23:51

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik.

Gonda Béláné Nagy Irma irodalmár, feminista (1859–1888)

április 09, 2017 - 21:26

Nagykőrösön született, pedagógus családból, tanítőképzőjében végezte tanulmányait, megtanult angolul, franciául, németül. Cikkeket írt a nők oktatásáról, társadalmi problémáikról, fordított angol, francia, német lapokból, elbeszéléseket írt. Többek között a Pesti Napló, a Nemzeti Nőnevelés, a Fővárosi Lapok, a Gazdasági Mérnök, az Ország-Világ közölte írásait. Fiatalon tüdőbajban halt meg.