Ruth Cardoso brazil antropológus, feminista (1930–2008)
„A latin-amerikai nők tudják, hogy dolgozni kell függetlenségükért, azért, hogy elfoglalhassák helyüket a gazdaságban és a társadalomban.”
„A latin-amerikai nők tudják, hogy dolgozni kell függetlenségükért, azért, hogy elfoglalhassák helyüket a gazdaságban és a társadalomban.”
Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistys alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozta a kortárs nőmozgalmat, megismerkedett a helyi aktivistákkal és részt vett a Washingtonban tartott nemzetközi nőkonferencián. Hazatérése után megválasztották a Suomen Naisyhdistys elnökének. 1893 és 1899 között az International Council of Women pénztárnoka volt.
A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női- és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.
Az 1920-as években szociális munkásként dolgozott, komoly erőfeszítéseket tett a fiatalkorú bevándorlók és az elhanyagolt gyerekek helyzetének javításáért. Kezdeményezője volt a Canadian Council on Child Welfare létrehozásának. Remek szónok volt, Amerikaszerte a szociális rendezvények keresett előadója. 1951-ben Ottawa polgármesterévé választották, ő volt az első nő, aki ezt a beosztást nagyvárosban elérte. Híres volt szenvedélyességéről és gyakran éles nyelvéről, különösen a férfikollégákkal szemben. Gyakran idézett mondása: