Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

augusztus 18, 2019 - 16:45
Korának legsikeresebb hegymászói között tartották számon.

Jómódú értelmiségi család lánya, svájci intézetben tanult, ott ismerkedett meg a hegymászással. Az Alpok kisebb csúcsainak leküzdése után a Matternhorn és a Mont Blanc következett. Nem  csupán az ismert útvonalakat követte, sok csúcsot ő mászott meg először. 1909-ben Die Besteigung des Dôme de Rochefort über die Aiguille de Rochefort und des Mont Mallet címmel írt könyvet expedícióiról. Következő könyvét 1913-ban publikálta In den Saaser Bergen címmel. 1914-ben házasságot kötött Johannes Noll-lal, aki osztozott a hegyek iránti szenvedélyében. Frankfurtban éltek, házuk a hegymászók és a művészetek iránt érdeklődők találkozóhelye lett. Természetesen folytattta útjait, a német és svájci hegyek után az osztrák és francia csúcsokat is sorra megmászta. 1925 augusztusában a svájci Bishorn-ról leereszkedve csapatát lavina temette maga alá, társai nem tudták idejében megmenteni. Síremléke Zermatt-ban, a  hegymászók temetőjében található. Emlékiratai 1932-ben Der Bergen fallen címmel jelentek meg.   

 

 

Marianne North angol botanikus, utazó, festő (1830–1890)

október 16, 2017 - 14:42

A  Kew Gardens, a királyi botanikuskert egyik látványossága az 1882-ben műveiből létrehozott galéria. Egész életét az utazásnak, felfedezésnek, festésnek szentelte. Hastingsban született, előkelő családba,  széleskörű nevelést kapott. Nem akart férjhez menni, a természet, a festés, utazás érdekelte. Kezdetben özvegy apjával, később egyedül utazta be a világot, jó kapcsolatokkal rendelkező családjának köszönhetően minden ajtó kinyílt előtte, államfők hívták vacsorára. Járt Észak- és Dél-Amerikában és Ázsiában. Ausztráliába és Új-Zélandra Charles Darwin javaslatára utazott el.

Jeanne Immink holland alpinista (1853–1929)

október 10, 2017 - 13:21
Jeanne Immink

Az úttörő nők egyike, aki az addig kizárólag férfiak által űzött sportban elismerést és dicsőséget szerzett. Ő találta fel a napjainkban is használt hegymászó hámot. Svájcban ismerkedett meg a hegymászással, a kezdeti próbálkozások után az első nő volt, aki felkészülten, komoly felszereléssel és szoknya helyett nadrágban mászott. A Dolomitok volt a kedvenc terepe, ahol új útvonalakat dolgozott ki és több csúcs első meghódítása fűződik a nevéhez. Első jelentős útja az Ortler megmászása volt Dél-Tirolban, 1889-ben. Ugyanabban az évben az első nő volt, aki megmászta az Antelaot.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.