Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

január 07, 2018 - 20:06

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bozzay Margit író (1893–1942)   

március 15, 2020 - 22:39

Horváth Margit Kemenesszentpéteren született, nemesi család lánya, apja gazdatiszt volt. 15 évesen kötött házasságot Bozzay Boldizsárral, két gyereket szült. A házasság néhány év alatt megromlott, Margit gyerekeivel Budapestre menekült. Egy varrodában dolgozott reggeltől estig, éjszaka írt, beküldött írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Két év után a Pesti Hírlap női rovatának a vezetője lett, dolgozott a Párisi Divatnak, később a Reggeli Magyarország és a Kincses Újság szerkesztője lett. A nők életével, problémáival foglalkozó művei igen népszerűek voltak.

Isabel Burton angol utazó, író (1831–1896)

március 15, 2018 - 23:39

Anglia legelőkelőbb katolikus családjából származott. A krími háború alatt csatlakozni akart a vezette ápolónő-csapathoz, de visszautasították. Így megalapította a Stella Klubot, amely a katonák otthon maradt, gyakran nyomorgó feleségeit, gyerekeit segítette - a rendőri tiltás ellenére társaival bement a nyomornegyedekbe segélyt osztani.

Madame D'Ora osztrák fényképész (1881–1963) 

március 15, 2018 - 23:21

Dora Kallmus Bécsben született, ő volt az első nő, akit 1905-ben felvettek a Graphische Lehr- und Versuchsanstalt hallgatói közé. Ugyanabban az évben a bécsi fényképeszek egyesületének tagja lett. Fotóit Madame D'Ora néven szignálta, ezt a nevet használta egész pályafutása során. 1907-ben Arthur Bendaval közösen fényképész műtermet nyitottak, amely nagy népszerűségre tett szert az osztrák-magyar arisztokrácia köreiben. 1924-ben Párizsban nyitottak műtermet, Dora vezetésével.