Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról. 1889-ben házasságot kötött a neves svéd közgazdásszal, Knut Wicksellel és Svédországba költözött, ahol Lundban 1911-ben elvégezte a jogi egyetemet. Új hazájában is bekapcsolódott a politikai életbe, 1920-tól a Népszövetségben képviselte Svédországot, a következő évben az első nő volt, akit beválasztottak a mandátumbizottságba. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első nő a brazil parlamentben: Carlota Pereira de Queirós

április 04, 2017 - 01:30

Az első nő, akit beválasztottak a brazil parlamentbe és 1934-ben részt vett az alkotmány megszövegezésében. São Pauloban született 1892-ben, az ottani orvosegyetemen diplomázott 1926-ban. Az 1932-es alkotmányos forradalom alatt 700 nő részvételével szervezett tiltakozó megmozdulást. 1933-ban került be a parlamentbe, ahol az egészségügyi és oktatási bizottság tagja volt.  Alapító tagja és néhány évig elnöke volt a Brazilian Academy of Medical Women-nek. A National Congress feloszlatása után német, francia és svájci kórházakban dolgozott. 1982-ben halt meg.

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.