„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

augusztus 29, 2017 - 22:00

Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,  

A Ragyogj! c. filmet ihlető művészt is tanította: Bálint Alice (Alice Carrard) magyar/ausztrál zongoraművész

április 09, 2017 - 21:56

Budapesten született 1897-ben, zongaratanár anyjától tanult meg játszani. 9 éves korában felvették a Zeneakadémiára, Thomán István, Bartók Béla, Weiner Leó voltak a mesterei. Kezdetben Budapesten, Bécsben majd világszerte adott koncerteket. 1937-ben, egy malájföldi turnén ismerkedett meg és kötött házasságot Louis Carrardal. 1941-ben Ausztráliában telepedett le, az Australian Broadcasting Commission szervezte koncertjeit.  Tanított is, világhírű zenészek nőttek fel a keze alatt - például David Helfgott, akinek az életéről készült a Ragyogj! c. film.