Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Próza: Mies ja nainen (Egy férfi és egy nő), Salainen syy (Szeptemberi titok), Pursi (Vitorlás). 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.