Zádor Anna művészettörténész (1904–1995) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Zádor Anna művészettörténész (1904–1995) 

január 22, 2017 - 13:46

Zádor Anna testvéreivel az 1920-as évek elején

1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy katonatiszt tanítványa kiemelte a menetből és Budapestre menekítette. Férje és egyik fivére koncentrációs táborban halt meg. A háború után a Franklin Társulat vezetője lett, 1951-től az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított. Doktori disszertációját 1961-ben védte meg. A tanítás mellett sokat publikált, nemzetközi szinten is elismert tudós volt.

Néhány munkája:

  • Olasz építészetelméletek a renaissance és a barokk korában;
  • Magyar Építészettörténet;
  • A Magyar Nemzeti Múzeum;
  • A magyar reformkor művészete;
  • The English Garden in Hungary;
  • Klasszicizmus és romantika;
  • Az építészet és múltja.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pikler Blanka könyvtáros, feminista (1883–1957)

december 27, 2016 - 20:21

A budapesti bölcsészkar hallgatójaként ismerkedett meg a nőmozgalommal, egy ideig a Feministák Egyesületének könyvárosa, majd titkára volt. Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár dolgozója, Szabó Ervin munkatársa. A Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt bebörtönözték, állásából elbocsátották, bibliográfiák és katalógusok készítéséből tartotta fenn magát. 1945 után a Kossuth Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.