Erna Schneider Hoover matematikus, feltaláló

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Erna Schneider Hoover matematikus, feltaláló

október 01, 2013 - 09:59
Erna Hoover programja, az SPC (stored program control) képes a nagyszámú bejövő hívások kezelésére és a hívásfogadások irányítására. Forradalmi jelentőségű találmánya az első szabadalmi szoftverek között volt. A módszert a telefontársaságok jelenleg is alkalmazzák, és az interneten milliószám küldött e-mail forgalom alapja is az SPC.
Patent ,623,007, Nov. 23, 1971 – az első szoftver szabadalmak egyike, tulajdonosa dr. Erna Schneider Hoover 1926. június 19-én született Irvingtonban. Tanárnő anyja és fogász apja tanulmányaik mellett sok szabadságot adtak gyerekeiknek, teniszezni, úszni, vitorlázni, kenuzni jártak, túráztak a környező hegyekben, kipróbálhatták magukat sokmindenben. Erna korán elkezdett érdeklődni a természettudományok iránt, a kislány korában olvasott Marie Curie életrajz megmutatta neki, hogy a korszellem ellenére nők is érhetnek el sikereket tudományos pályán.
 
 
Erna Schneider 1948-ban a Wellesley College-ban diplomázott kitüntetéssel klasszikus és középkori filozófiából és történelemből. Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette filozófiából és a matematika alapjaiból.
 
Doktorátusának megszerzése után a Swarthmore College-ban tanított filozófiát és logikát egészen 1954-ig, amikor a világ egyik vezető kutatóintézete, a Bell Laboratories komputerekkel, számítástechnikával foglalkozó New Jersey-i részlege kutatói állást ajánlott fel neki. Itt az első évben egy házi oktatóprogramban vett részt, amelynek elvégzése egyet jelentett a számítástechnika diploma megszerzésével. 
 
Erna közben férjhez ment, Charles Wilson Hoover, Jr. büszke volt felesége tehetségére és támogatta karrierjét. Kislánya születésekor Erna a gyermekágyban lábadozva dolgozta ki alapvető jelentőségű találmányát, amelyet a mai napig alkalmaznak. 
 
Az intézet telefonközpontjában komoly problémát jelentett a bejövő hívások kezelése a vezetékes, mechanikus kapcsolórendszerrel, amely a nagy forgalom miatt gyakran felmondta a szolgálatot. Erna Hoover programja, az SPC (stored program control) képes a nagyszámú bejövő hívások kezelésére és a hívásfogadások irányítására. Forradalmi jelentőségű találmánya az első szabadalmi szoftverek között volt. A módszert a telefontársaságok jelenleg is alkalmazzák, és az interneten milliószám küldött e-mail forgalom alapja is az SPC.
 
 
Munkája elismeréséül Erna Hoover a Bell Labs műszaki osztályának vezetője lett – az első nő ilyen beosztásban. Ugyancsak ő volt az első nő, akit a National Inventors Hall of Fame (nemzeti feltalálók dicsőségcsarnoka) tagjai közé felvettek. 
 
1987-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a vezetése alatt lévő műszaki osztály kiemelten fontos kutatásokat végzett. Nyugdíjazása után is több felsőoktatási intézmény igazgatósági tagja volt, valamint részt vett a New Jersey Council for the Humanitiesés az American Association of University Women munkájában. 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

január 10, 2012 - 15:33
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással.
 

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”