Nőnap alkalmából: néhány március 8-án született nő

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Nőnap alkalmából: néhány március 8-án született nő

március 08, 2011 - 11:24
Néhány március 8-án született nőt szeretnénk bemutatni, Mary Wright Plummer, Alice Throckmorton McLean, Pécsi Eszter és még sokan mások!

1839 - Josephine Cochrane amerikai feltaláló 

1886-ban ,139 szám alatt kapott szabadalmat az általa feltalált mosogatógép. Az ötletes szerkezetben külön rekeszek voltak a tányérok, poharak, evőeszközök számára, a rekeszek egy rézből készült bojler forgó dobjában voltak, alulról forró vízsugár mosta le az edényeket. Több barátja, ismerőse is rendelt az ügyes gépből, ez a siker bátorította arra, hogy szabadalmaztassa. 1893-ban a chicagoi világkiállításon is bemutatta találmányát, ami nagy sikert aratott, különösen az étterem- és szállodatulajdonosok körében. A mosogatógép gyártására 1897-ben saját vállalatot alapított. 2006-ban beválasztották a National Inventors Hall of Fame tagjai közé. 


1856 - Mary Wright Plummer amerikai könyvtáros

Az ő nevéhez fűződik az első művészeti információs részleg, valamint az első, gyerekek részére berendezett könyvtár, megfelelő méretű bútorokkal és könnyen elérhető polcokkal.

 

 

 


1886 - Alice Throckmorton McLean az Amerikai Női Önkéntesek Egyesületének elnöke.

A szervezet a második világháború alatt elsősegély tanfolyamokat szervezett, gyerekekre felügyelt, rehabilitációs és szállítási munkákat vállalt, élelmet és ruhát adott a katonák rászoruló hozzátartozóinak.

 

 


1896 - Challotte Whitton kanadai politikus

Az 1920-as években szociális munkásként dolgozott, komoly erőfeszítéseket tett a fiatalkorú bevándorlók és az elhanyagolt gyerekek helyzetének javításáért. Kezdeményezője volt a Canadian Council on Child Welfare létrehozásának. Remek szónok volt, Amerikaszerte a szociális rendezvények keresett előadója. 1951-ben Ottawa polgármesterévé választották, ő volt az első nő, aki ezt a beosztást nagyvárosban elérte. Híres volt szenvedélyességéről és gyakran éles nyelvéről, különösen a férfikollégákkal szemben. Gyakran idézett mondása: “A nőknek kétszer olyan jól kell teljesíteniük, mint a férfiaknak ahhoz, hogy legalább fele olyan jónak ismerjék el őket. Szerencsére, ez nem nehéz.” 

 


1898 - Pécsi Eszter, építész, statikus, az első magyar mérnöknő.

Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment. Ő készítette az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. Különleges alapozási módszert fejlesztett ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz, ezért 1965-ben „az év legjobb statikusa” lett. ()

 


1900 – Patkós Irma színésznő.

Az Országos Színészegyesület iskolájában végzett, Békéscsabán, Pécsett játszott, majd hosszú ideig a Szegedi Nemzeti színház vezető színésze volt. 1945 után szerepelt a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában, valamint a Madách Színházban. Nyugdíjas korában kapta első filmszerepét, melyet sikere után több is követett.

 

 

 


1902 - Lidia Paszternák orosz biokémikus, költő, fordító

Moszkvában született, anyja elismert zongoraművész, apja híres festő, egyik bátyja, Borisz,  a később világhírűvé lett költő és író. 1921-ben a szülők két lányukkal Berlinbe költöztek. Lidia Moszkvában orvosegyetemre járt, a berlini egyetemen kémiát, fizikát hallgatott, 1926-ban doktorált kémiából. 1928-ban állást kapott a Deutsche Forschungsanstalt für Psychiatrie  Kaiser Wilhelm Institute-ban, ahol a híres amerikai vendégprofesszor, I.H. Page csapatában dolgozott, több közös publikációjuk jelent meg. Hitler hatalomrajutása után a csoport feloszlott, Lidiának ismét menekülnie kellett.  Angliába ment, ahol házasságot kötött E. Slater pszichiáterrel, akinek segítségével szüleit és nővére családját is kimenekítették Németországból. Négy gyerekük született, Lidia nem tudta folytatni tudományos munkáját. Házassága is felbomlott, megélhetést kellett keresnie. Oxfordban telepedett le, haláláig ott élt. Fiatal korától kezdve írt verseket, oroszul, angolul és németül publikált, bátyja és más orosz költők verseit fordította.


1903 - Avril Coleridge-Taylor, angol zongorista, zeneszerző, karmester.

A színesbőrű angol zeneszerző, Samuel Coleridge-Taylor lánya. Híres zenekarokat dirigált, többek között a BBC Symphony Orchestra-t és a London Symphony Orchestra-t, az első nő volt, aki vezényelhette a Royal Marines zenekarát. Több mint 90 művet komponált.

 

 


1911 - Sáfrán Györgyi, irodalomtörténész, pedagógiai író, könyvtáros.

Tudományos munkássága főleg Arany János életművének feltárásával, valamint a hazai nőneveléssel kapcsolatos. Kezdeményezte a leányiskolák múltját, életét, kiváló pedagógusait megörökítő dokumentumok, visszaemlékezések összegyűjtését és könyvtári-, ill. levéltári elhelyezését. A legjelentősebbek ezek közül Arany János és Kosztolányi Dezső kéziratainak és levelezésének nyomtatott katalógusai. Közreműködött Arany János összes műveinek kritikai kiadásában, sajtó alá rendezte, bevezette Arany János levelezését. Ő szerkesztette a és köre c. forrásgyűjteményt is. ()

 


1939 - Ligyija Szkoblikova, orosz gyorskorcsolyázó. 

Az első versenyző, aki egy téli olimpián négy egyéni aranyérmet nyert. 1960-ban Squaw Valleyben  rendezték a téli olimpiát, ez volt az első, amelyen női gyorskorcsolyázók is indulhattak. Szkoblikovának is ez volt az első olimpiája, 1500 és 3000 méteren indult, mindkettőt megnyerte. 1963-ban a világbajnokságon 500, 1000, 1500 és 3000 méteren indult, mindegyiken ő lett a bajnok. 1964-ben Innsbruckban a téli olimpián is  mind a négy versenyszámban elindult, mindegyiken győzött. Két hét múlva a világbajnokságon ismételt, szintén négy aranyérmet nyert. Több világrekord is fűződik a nevéhez. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait, történettudományból doktorált. Edzője volt az orosz korcsolyaválogatottnak, 12 évig pedig az orosz korcsolyaszövetség elnöki tisztét töltötte be. 1996-ben beválasztották az International Women's Sports Hall of Fame tagjai közé.  

 


1940 - Ina May Gaskin bába 

"Az autentikus bábaság anyja", többek közt az című könyv szerzője. 

 

 


1954 - Maria-Therese Nadig svájci síző.

Az 1972-es olimpián két aranyérmet nyert.

 

 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Wilma Rudolph amerikai futó (1940–1994)

június 23, 2017 - 15:36

Hátrányos helyzetű családba született, 19-en voltak testvérek. Gyermekbánulás következtében egyik lába megbénult, tízévesen tanult újra járni. 16 éves volt első olimpiáján Melbourneben, ahol a 4 x 100-as váltóval bronzérmes lett. 1960-ban Rómában aranyérmet nyert 100 és 200 síkon, valamint a a 4 x 100-as váltóval. Az Év sportolója volt 1960-ban, az Év női sportolója 1960-ban és 1961-ben, a Fehér házban fogadta őt John F. Kennedy elnök. Két évvel később visszavonult és minden energiáját a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére fordította. 54 évesen agydaganatban halt meg.

Sara Lidman svéd író (1923–2004)

december 25, 2017 - 21:25

Missenträsk-ban született, egyetemi tanulmányait Uppsalában kezdte el. Diplomájának megszerzése után 1949-től Smålandban kezdett tanítani. 1953-ban jelent meg első könyve, a Tjärdalen, rögtön hatalmas sikert aratott, ahogy a következő években megjelen Hjortronlandet (1955), Regnspiran (1958) és Bära mistel (1960) is. Az első svéd írók között volt, akik szembefordultak az apartheiddel, erről szól az 1961-ben megjelent Jag och min son. Vietnamról Samtal i Hanoi címen írt könyvet. Támogatta a svéd bányászok sztrájkját, elkötelezett környezetvédő volt.

Magyarul megjelent munkái:

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).