Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49
Az Asszonyok első számának vezércikkében így határozta meg a „demokratikus Magyarország első női lapjának” jelszavát:  „Építő munka, egyenjogúság, szabadság!”

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.

1904-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a gyári munkásnőket és házicselédeket tömörítő Magyarországi Munkásnő Egyesület, mely 1905. április 24-én tartotta első értekezletét Budapesten. Ezen az értekezleten Gárdos Mariska a politika mellett a nők magánéletéről is szólt, a szabad szerelem jogosságát hirdette “a szemünk előtt folyó erkölcstelenségekkel szemben". Itt beszélt arról is, hogy a munkásnők igen gyakran szexuális zaklatásnak is ki vannak téve munkahelyükön.

Az Olvasótábor, a Népszava első irodalmi mellékletének munkatársa volt. 1909-ben az Országos Nőszervező Bizottság titkára lett, 1912–13-ban az USA-ban járt előadókörúton. Rendszeresen publikált az amerikai Előrében, melynek egy ideig szerkesztője is volt. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság egyik szerkesztője. A Tanácsköztáraság leverése után emigrált, Bécsben és Prágában élt, újságokban publikált, előadásokat tartott, vezető szerepet játszott a Világosság-csoport munkájában. 

1932-ben hazatért, folytatja politikai tevékenységét, előadásokat tartott, a nőbizottságban tevékenykedett. 1935-ben izgatásért egyévi börtönbüntetésre ítélték, szabadulása után a szakszervezeti mozgalomban működött.

A második világháború idején rendőri felügyelet alá helyezték, majd internálták. 1945 februárjában az MKP tagja, az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) egyik megalapítója, első ügyvezető alelnöke lett. Az Asszonyok címmel indult lap szerkesztő bizottságának tagja volt, mely az egykori Nőmunkás szellemiségét képviselte. Később a Szövetkezeti Élet főszerkesztője volt, de mivel 1949-től látása erősen romlott, az aktív munkától visszavonulva csupán előadásokat tartott és önéletrajzának megírásával foglalkozott.

 

Regényeket is írt, néhány munkája:

  • Kilenc hónap (1919);
  • A jó Lujza (Louise Michel-ről, 1936)
  • Trier legszebb lánya (Marx Károlyné, Westphalen Jenny, 1938);
  • A nő a történelem sodrában (1942);
  • Szállj gondolat (emlékezések, 1961);
  • Kukoricán térdepelve (emlékezések, 1964);
  • Százarcú élet (emlékezések, 1975). 

 

/Első megjelenés: Csapó Ida- Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINők - NŐTÁRS, 2005)/

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.