Festők és festmények

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Festők és festmények

november 10, 2011 - 07:44

A Kerényi Imre által rendelt festmények számtalan véleményre ihlették a magyar nyomtatott és elektronikus sajtót egyaránt, de az alkotók neme még sehol, senkinek nem tűnt fel.

 

Nem azt mondom, hogy erre a listára elegáns dolog felkerülni, csak annyit veszek észre, hogy ezek szerint természetes dolog, hogy nálunk MINDENHONNAN hiányoznak a nők ?

Illetve hogy SEHONNAN nem hiányoznak ?

 

1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor

2. Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba

3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor

4. Trianon (1920) – Kiss Tibor

5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes

6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István

7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály

8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel

9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre

10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina

11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás

12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor

13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János

14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József

15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

Anna Ahmatova versei

december 22, 2009 - 14:25
Anna Ahmatova

Ház a hóban

Bolyongunk egyre, kéz a kézben,
nem tudunk elszakadni még.
Szótlan tűnődsz. Nem szólok én sem.
Sötétedik az esti ég.

Hallgatunk, templomba betérve,
keresztelőt, nászéneket.
És nem nézünk egymás szemébe...
Velünk minden másképp esett.

Aztán a havas temető vonz.
Ülünk. Könnyűl lélegzetünk...
Egy házikót a hóba rajzolsz. -
Abban mindig együtt leszünk.

 

Megjöttél

Csak a nő holttestén át - Ferdinand Hodler látomása

december 26, 2009 - 16:03
Ferdinand Hodler: Valentine Godé-Darel a betegágyon 1914
A Szépművészeti Múzeum Ferdinand Hodler – Egy szimbolista látomás című kiállítását 2008 szeptemberében volt szerencsém megtekinteni. Bevallom, korábban nem sokat foglalkoztam Hodler művészetével, ám nőiséggel kapcsolatos festményei igen nagy hatást gyakoroltak rám. Ferdinand Hodler egy 19.-20. századi svájci festő, aki főként tájképeket és portrékat készített, de életművében szép számmal megtalálhatók a szimbolikus témájú festmények is. Amiről azonban szólni kívánok e cikkben, az nem más, mint a festő szeretőjének, Valentine Godé- Darelnek haldoklását és halálát megörökítő festmények és rajzok sorozata, melyek sokkoló momentumai Hodler életművének.