Nő, írás, valóság – a baratno.com budapesti bemutatkozása

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Nő, írás, valóság – a baratno.com budapesti bemutatkozása

december 12, 2013 - 22:56

December 12-én a budapesti Fókusz Könyváruházban mutatkozott be a szlovákiai magyar székhelyű webmagazin. Honlapunk régóta rokonszenvvel figyeli a munkájukat, és több alkalommal vettünk át cikkeket egymástól. (Lásd pl. Cseh Gizella írásait, amelyeket az általa szerkesztett Kultúra/Nők a kultúrában rovatból vettünk át. Ők elsősorban a Női egyéniségek rovatukba szoktak tőlünk a ból vagy a ból átvenni.) A szerkesztőséget Nagy Erika és Póda Erzsébet képviselték, a beszélgetést a Manó Könyvek főszerkesztője, Csapody Kinga vezette.

A honlapot a Barátnő Polgári Társulás működteti. Póda Erzsébet újságrói diplomát szerzett, és nagy álma volt egy saját lap. A papír alapúhoz nem voltak meg az anyagi forrásai, így az internetet választotta. A webfelület 2003-ban alakult, Erzsébet szerzőket baráti körből toborzott. Honoráriumként eleinte a saját fizetését osztotta szét, de a fenntarthatóság érdekében civil szervezetet alapított, melynek nevében pályázni tudnak. Mára 4000 cikkük gyűlt össze.

Klubtalálkozókat is szerveznek, középiskolásoknak, egyetemekben adnak elő (Gender Studies), de a polgári társulás fő tevékenysége a honlap működtetése. Erzsébet büszke rá, hogy ki tudják kerülni a bulvársajtót. (Divat rovat sincs, a konvencionális témák közül Gasztronómia, Egészség, Szépségápolás és Gyermeknevelés rovat van.) Cikkek témáiban a hiánypótlás a cél, és fontosnak tartják az őszinte kifejezésmódot. Hangvételüket egyedinek tartják. Évente kétszer tartanak szerkesztőségi értekezletet és személyes találkozót, ahol meghatározzák többek közt a cikkek elvárható színvonalát. Szerkesztőségükben több tagcsere történt, és Erzsébet az új érkezőknek nagyon örül. 

rovatukban kortárs szerzők prózáit találjuk meg: az és rovatok máshol meg nem jelent alkotásokat tartalmaznak (és ez a blokk egészen kiemelkedő olvasottságú). Terveik közt szerepel vers- és prózapályázat nők számára. A rovat esélyegyenlőségi témákkal foglalkozik, és határozott hangvételű, gyakran vitát kiváltó cikkeket közöl le. (Erika megjegyzi, hogy zavaró szokott lenni számára a vitatkozópartnerek anonimitása.) A c. rovat is „gyakran felkorbácsolja az érzelmeket.” A rovatban interjúk olvashatók – Erzsébet nagyon szeretne élő riportokat is megvalósítani. A – Erzsébet ilyen irányú végzettsége folytán - életvezetési tanácsokat ad. A fórum jelenleg nem hozzáférhető, ezen a közeljövőben szeretnének változtatni.

Nagy álmuk a nyomtatott magazin formájában való megjelenés. Ennek pótlására a Nők világa c. antológiájukban válogatást adtak ki a cikkeikből. Külön megjelentek Póda Erzsébet válogatott cikkei Percek, évek, döntések címmel. A szerző (aki egyébként két mesekönyvet is megjelentetett) a legnagyobb problémának azt látja, hogy a nők nem a saját életüket élik, hanem azt az elvárások szerint alakítják úgy, ahogy nekik valójában nem felel meg. Erzsébet célja ezzel a könyvvel az ez irányú tudatosságnövelés volt. Erikának is vannak szépirodalmi publikációi (a Másvilágban a betegség témájáról ír, másik kötete a Zsákutca), ő is tervez mesekönyvet kiadni. Szívesebben írja meg mások történeteit, mint a sajátját. Karácsonyra várja új könyve megjelenését.

Ezek után a honlap jelenlevő öt fiatal szerzőjének bemutatkozása következett: elsőként Puha Andrea beszélt, aki hallássérült, és Hangok nélküli élet címmel indított rovatot a honlapon. Elmondta (teljesen érthetően beszél), hogy eleinte ő is vonakodott saját magáról írni, de az egyetemen tapasztalt nehézségek az identitása és feladatai átértékelésére késztették. Írásaival most már sorstársait kívánja segíteni, és a hallók empátiáját felkelteni. A netbarátnőre ritkábban ír, tanulmányaira koncentrál, és blogját: rendszeresen vezeti.

Az újságíró végzettségű Kulcsár Tímea Andin keresztül talált a honlapra. Leginkább a nők és a média viszonyáról ír, kiterjedve a mesékre és a reklámokban a női test gyarmatosítására.

A moderátor saját bevallása szerint utálja a „feminista vagy-e” kérdést, mégis feltette a szerkesztőknek. Sajnos határozott „igen” válasz nem született, kicsit szomorú vagyok, hogy még egy  progresszív női magazin szerzői is ilyen nehezen szabadulnak a feminizmust degradáló sztereotípiáktól, és a nőket másodrendűségbe taszító szerepektől, attitűdöktől (pl. többen utaltak arra, hogy otthon rájuk hárul a teljes házimunka).

A „női lapnál dolgozom” kijelentésre Tímea ismerősei gyakran húzzák a szájukat, azzal, hogy a női témák nem fontosak, ez lerágott csont, stb. Tímea nem így gondolja. Fontosnak véli a nőkkel való egyenlő bánásmódot, a nők egyenlő értékű embernek tartását. Póda Erzsébet arról beszélt, hogy az emberek általában nem ismerik a feminizmust, azt „szélsőségek” alapján elutasítják, ő azt kurzusokon ismerte meg, és egyetért vele. Ellenben szereti, ha udvariasak vele ("nem tudom, hogy a feministák szeretik-e", mondja, mégiscsak távolítva magát ettől a csoporttól). A hagyományos nemi szereposztást elvetendőnek tartja, mert azóta változott a világ (így a régi világba hiába is kapaszkodunk). Leszögezi, hogy a nők és férfiak is értelmi és érzelmi lények egyaránt. A kabátfelsegítést és hasonló udvariassági megnyilvánulásokat viszont ártalmatlannak illetve az intelligencia jelének tartja. „Szeretem, ha kényeztetnek”, mondja a moderátor, mire élénk kuncogás hallatszik a közönségből. „Nálunk úgy zajlik, hogy Erika dolgozik, férjem ül a fotelben és nézi a tévét, mondja Erika. - Ennyi év házasság után már nem fogok minden nap civakodni, inkább megírtam egy novellában.” (Amelyet olvasva a férj nem ismert magára.)

A harmadikként bemutatkozó Kiss Adrienn korábban egy bulvárosabb magazinnál dolgozott, a netbarátnőnél felszabadultabbnak érzi magát, külön tetszik neki a szépirodalmi orientáció. Bemutatkozott Halász Kata is, aki a közösség befogadó jellegét érzi a legpozitívabbnak - befogadó a közösség LMBT+, vallás, sérülés stb. szempontjaiból, mondta. Kozma Eszter a legújabb szerző, aki azt szereti a barátnőben, hogy nem bulváros. Szerinte a női magazinok többsége tehet a lenézésről, amivel szembesülni kénytelen. A szerzők közt három férfi is van, Angyal Sándor, Bíró Szabolcs, Benkő Géza, A szerkesztők nyitottak további férfi szerzők felé is. (A jelenlegiek inkább  az Irodalom rovatra szorítkoznak, illetve a Beszélgetések rovatban működnek még közre.) A honlap működését Erzsébet férje, fia és lánya is segíti.

Erzsébettel további együttműködést beszéltünk meg. E helyütt is további sikereket kívánok a baratno.com-nak, egyben biztatom a szerzőket, hogy válallják nyíltan és bátran: ők feministák.

 

 

Feminista Közösségi Est, 2012. dec. 9. – beszámoló

december 11, 2012 - 11:54
A Nőkért Egyesület néhány régi és új tagja a Közösségi Est után: Nádasi Eszter, Elekes Irén Borbála, Antoni Rita, Barna Emília, Békés Dóra, Szatmári Réka
A Feminista Közösségi Estre a rendezvénysorozat keretében került sor a szervezésében dec. 9-én, szombaton a Toldi Moziban. Az érdeklődés igen nagy volt, a nagyterem zsúfolásig megtelt, sokaknak már csak állóhely jutott. Több korosztályból képviseltették magukat nők és férfiak, néhányan a gyerekeiket is elhozták. 

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?

A női magazinok propagandája és az eredmények

január 07, 2010 - 11:55

Az aktuális „szerelmi” partner erőn és természetes vágyakon felüli, egyoldalú kiszolgálásának propagálása újabban nem áll meg az ágynál és az ágyéknál, s az összes dugható lyuk repertoárja mellett utóbb a teljes női egyéniség lelketlen bedarálására törekszik. Szomorú ezt látni annak tudatában, hogy a média mekkora hatást gyakorol a felnövekvő generációkra.

Szerelemféltés

szeptember 27, 2010 - 06:00

A nők elleni erőszakkal foglalkozók gyakran szembesülnek azzal, hogy ha egy férfi megöli párját vagy feleségét, akkor a média „szerelemféltésből”, „féltékenységből” elkövetett gyilkosságról beszél. Erre a nagyon káros eufemizációra jó példa a szombati Fókusz Plusz adása, amit főműsoridőben, valószínűleg nagyon magas nézettséggel vetítettek, „" címmel. 

Nők Lázadása tüntetés - Antoni Rita szubjektív beszámolója, Zina Mihailova fotóival

szeptember 17, 2012 - 10:44

Igen, voltak zsidók (nagyon jó beszéddel állak ki), melegek, liberális pártok képviselői, sőt, megnyugtatok mindenkit, roma nőt is láttam, és transzneművel is találkoztam. (És örültem nekik.)

 

Hogy feministák voltak-e? Ha-ha, mi szerveztük, az összes szervező, admin és segítő feminista egytől egyig. (És büszkék vagyunk rá.)