Nőkkel kapcsolatos hírek és publicisztikák a politika, a sport, a tudomány, a kultúra világából, valamint a női jogok helyzetéről.
Egyesületünk kommentárjait félkövérrel jelezzük.
2020 második hetében a kormány deklarálta, hogy fel kíván lépni a nők elleni erőszakkal szemben - bízunk benne, hogy a hatékonyság érdekében figyelembe veszik a szakértő szervezetek javaslatait. Emelett sor került egy, a nők zenében betöltött szerepét körüljáró szimpozionra, és kaptunk egy harmadik időpontot a meddőségi kezelések ingyenességével kapcsolatban.
„A győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés megállapításai:
• Zéró tolerancia az erőszakkal szemben.
• Aki más életére tör, azt ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani! Tavasszal szigorítjuk a feltételes szabadságra bocsátás szabályait.
• Meg kell vizsgálni azt is, hogy a bíróságok megfelelő szigorral lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében. Érvényesül-e a középmérték szabálya a büntetések kiszabásánál?
• A bírói joggyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezzük a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében is.
• A gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is felül kell vizsgálni mindezzel összefüggésben.
• 2020 az áldozatsegítés éve az IM-ben. Megduplázzuk az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre idén 600 millió forintot költünk.”
- írta Varga Judit közösségi oldalán, video kíséretében.
A Nőkért Egyesület üdvözli, hogy a kormány felismerte a nők elleni erőszak problémáját és lépéseket készül tenni a megoldás felé.
Fontosnak tartanánk mindezek mellett, hogy az intézkedések a megelőzésre is terjedjenek ki: a családon belüli és kapcsolati erőszak visszaszorításának fontos eleme a szemléletformálás.
Javasoljuk továbbá, hogy a tervezett változások fektessenek kellő hangsúlyt szakszerű beavatkozásra, a bántalmazó időbeni megfékezésére.
Javasoljuk végezetül, hogy a Miniszter Asszony, illetve az erre a célra felállított munkacsoport a tervezett változtatások kidolgozásába vonjon be áldozatokat (számosan kerültek olyan helyzetbe az elmúlt hetekben, hogy csak a nyilvánosságtól remélhettek segítséget), valamint áldozatsegítő szakértőket is.
„A győri eset egy hibás rendszer egyetlen tünete. 2014 márciusa óta 121 meggyilkolt áldozatról tudósított a sajtó. A győri eset óta 5 férfi 5 nőt gyilkolt meg Magyarországon (Pilis 2019.12.18; Mélykút 2019.12.18; Kőbánya 2019.12.30; Oroszlány 2019.12.31; Zalaegerszeg 2019.01.04), és 3 férfi támadott életveszélyesen, késsel és gázpisztollyal 3 nőre (Bátaszék 2019.12.15; Érd 2019.12.24; Budapest XI. 2019.01.03). Ezek pedig csak azok az esetek, amikről a nyilvánosság tudomást szerzett. De ezen kívül a jelenleg is több, mint 200.000 bántalmazó kapcsolatban élő magyar nő megszámlálhatatlan verést szenvedhetett el ezalatt az idő alatt, és az erőszak egyéb formáival küzdő nők és gyerekek tömegeiről még nem beszéltünk. (...)
Az élet elleni bűncselekmények megítélése mellett azt is szükséges kivizsgálni, hogy a joggyakorlatban miért nem gyökerezett meg a Btk. kapcsolati erőszak tényállása: az miért nem kerül széleskörű intézményesülésre, és milyen lépésekre volna szükség a tényállás felismerésének javításához, és cél szerinti alkalmazásához. (...)
Az Áldozatsegítő Központok kapacitásainak növelése mellett a nyújtott szolgáltatás szakszerűségének és minőségének javítását is javasoljuk. Ennek megvalósításában szívesen állunk a Minisztérium rendelkezésére, ahogyan ezt a legutóbbi, az áldozatsegítő rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokat és a további kormányzati terveket illető minisztériumi munkacsoport-ülésen is jeleztük.”
„Az Isztambuli Egyezmény VII., a migrációról és menekült státuszról szóló fejezete egy valamit támogat: a nőket. Jogi státusztól (állandó lakos, menekült státusszal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, vagy állampolgárság nélküli) függetlenül. Ha az Isztambuli Egyezmény érvénybe lett volna a kilencvenes években, akkor hatékonyabban fel lehetett volna lépni a volt Jugoszlávia területén meggyalázott, megkínzott, megerőszakolt, kényszer szülésekre kárhoztatott nők érdekében. Ha az Isztambuli Egyezmény érvényben lett volna, más sors jutott volna az Erdélyből, Dél-Erdélyből menekülő magyar nőknek Trianon vagy a Bécsi döntés után. Ha az Isztambuli Egyezmény érvényben lett volna, más védelmet lehetett volna nyújtani annak a 29 ezer magyar nőnek, akiket málenkij robotra hurcoltak Magyarországról. (...)
Az Isztambuli Egyezmény továbbá, Varga Judit állításával ellentétben semmit nem ír arról, hogy ki kinek "születik". Azokról az erőszakformákról ír, amelyet a nők azért szenvednek el, mert nők, vagy mert a nőknek tulajdonított szerepek, státuszok miatt érik őket. Ha nincs ez a kitétel, nem lehet megvédeni a nőket például: a genitáliák csonkítása, a kényszersterilizálás, a kényszerházasság ellen - hogy a legszélsőségesebb példát említsem.”
"A nem ratifikáló országok jellemzően azt kifogásolják, hogy az egyezmény nem biológiai, hanem társadalmi nemről, azaz genderről beszél – amelyek nem minden esetben fedik egymást –, így a nők elleni és a családon belüli erőszakot is alapvetően társadalmi problémának tekinti. Ám – mint Marceline Naudi elmondta – valójában az egyezmény nem követeli meg, hogy az adott országok beépítsék a gender fogalmát a maguk jogrendszerébe."
"A kapcsolati és a családi erőszak nem magánügy, ha pedig nem merünk szembenézni vele, a bántalmazók újabb és újabb generációjának kinevelését támogatjuk. Tény, hogy ezt a fajta szembenézést és főleg a probléma kezelését a jelenlegi körülmények nem könnyítik meg, a helyzet mégsem reménytelen, a változáshoz azonban mindannyiunkra szükség van. Többek között erről hallhattunk a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) és a Patent Egyesület Biztonságot és védelmet a családban és a társadalomban című 25 éves jubileumi szakmai konferenciáján."
„A megelőzésre, a családok támogatására és hatékony rehabilitációra van szükség. Átgondolt kormányzati intézkedéseket, nem önfényező propagandaakciókat várunk.”
"Ferencvárosban mostantól Magyarországon eddig egyedülálló módon önkormányzati lakásokban biztosítunk »védett lakásokat« a családon belüli erőszak áldozatainak és tájékoztató kampányt indítunk a témában" - jelentette be kedden közösségi oldalán Baranyi Krisztina, a budapesti IX. kerület polgármestere. A bejelentéssel egyidőben Ferencváros közösségi oldala arról írt: Baranyi kéri a többi hazai önkormányzatot, különös tekintettel a Szabad Városok Szövetségének tagjaira, hogy kövessék a példát.
„Sajnos ellenpéldaként hazánkat lehet megemlíteni, ahol kiemelkedően magas, világrekordot tartó 27 százalékos áfával büntetik a nőket. Igazságos ez? Egy olyan országban, ahol négy régió is az EU legszegényebb régiói közé tartozik, egészen biztosan nem. Pedig ennek a problémának a kezelése elsősorban állami feladat. Ezért fontosnak éreztem beadni azt a törvénymódosítást, amely törvényben biztosítaná, hogy a menstruációhoz kapcsolódó termékek a 27 százalékos áfakörből átkerüljenek az 5 százalékosba.
Őszintén megdöbbentem, mikor láttam, hogy a kormánypárti politikusok milyen érzéketlenséggel szavazták le a javaslatunkat. A költségvetésnek ez szinte semmi, de nők százezreinek életminőségének nagyon is számít egy ilyen gesztus. A helyzetet tisztázandó adtam be írásbeli kérdésemet Kásler miniszter úrhoz, arról érdeklődve, hogy a kormány mikor ismeri már el végre, hogy a menstruációs szegénység létező probléma Magyarországon, és mikor tesz lépéseket a megoldás érdekében.”
A 81 éves Felföldi Anikó, Jászai Mari-díjas, érdemes művész az Operettszínház örökös tagja volt.
„Ahogy sorra érkeznek a hasonló történetek, ahogy egyre többet beszélünk a szexuális zaklatásról, úgy kezdünk aprócska tyúklépésekkel bár, de haladni a tabusítás felől a kibeszélés felé. Ennek a folyamatnak, ahogy az a múlt- és traumafeldolgozásban lenni szokott, a művészet jár az élén: sorra készülnek – már itthon is – a téma különböző aspektusait felvillantó filmek és színdarabok. Kónya Klára Ráolvasás című alkotása is ilyen: ahogy azt az író-rendezővel készült interjúnkban körüljártuk, a mű saját élmény alapján készült, a szerző egyike volt annak a két lánynak, akikkel annak idején, fiatal tanár korában a nemrégiben nyilvánosan „vezeklő” Vári György visszaélt. Kónya azonban a saját személyes történetét alaposan megdolgozta, és azt átszűrve megannyi hasonló történeten, elemelve gyúrta színdarabbá, ezzel kiterjesztve érvényességét. A darab az Affér Színház előadásában decemberben a Stúdió K színpadjára állt, megnéztük.”
„Fiatalabb koromban az is előfordult, hogy adminisztratív munkatársnak vagy hallgatónak néztek – sokkal inkább, mint a hasonló korú férfi kollégáimat. Ennél súlyosabban érintett, amikor egy hatvanfős szakmai összejövetelen az egyik kari vezető úgy említette a jelen lévő férfiakat, hogy intézetigazgató úr, docens úr, a HÖK-elnököt (aki pedig egyetemi hallgató) úgy, hogy elnök úr; mi, nők pedig adjunktusként, docensként „Zsófiák” meg „Krisztinák” voltunk. Nagyon fel voltam háborodva, és károsnak gondoltam ezt, különösen, hogy delegált hallgatók és kollégáim is hallották. Mégiscsak a 21. században élünk! Ma, 45 évesen, egyetemi tanárként, már szóvá tenném, még akkor is, ha megkapnám, hogy érzékenykedem, vagy nem vagyok jó csapatjátékos. Vagy ha mást érne ilyesmi, melléállnék, főleg, ha fiatalabb, mint én. Az én környezetemben 2008-ban nem voltak ilyen emberek.”
Nagyon fontos interjú Zvolenszky Zsófia filozófussal a hétköznapi szexizmusról.
„Takács Mária dokumentumfilm rendező, videós újságíró és LMBT-aktivista a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett tévérendező szakon. Erős társadalmi érzékenységgel nyúl témái kiválasztásához. Provokatív kérdéseket feszegetve tár fel olyan össztársadalmi tabukat, melyekről a magyar lakosság a belföldi közszolgáltató médiában rendszerint csak kis mértékben tájékozódhat. A közéletben is tevékeny rendezővel, legújabb filmjéről, az egész estés A Mandák ház lelkésze című politikailag reflexív dokumentumfilm-szociográfiájáról beszélgettünk.”
52 éves korában meghalt Elizabeth Wurtzel írónő, aki az 1994-ben kiadott, az akkor még tabutémának számító klinikai depresszióról szóló, Prozac-ország című memoárjával lett világhírű 27 évesen.
"Hétfőn, szerdán és pénteken mintegy félszáz dél-dunántúli településről 604 idősgondozó indul munkába 11 kisbusszal Ausztriába és Németországba, a váltás pedig akkor jön haza. Döntő többségük nő, akik házi ápolással keresik a kenyerüket, naponta átlag 50–100 eurót. Kik ők? Miért vállalják a távollétet a családjuktól. Saját maguk mesélnek a sorsukról."
Kapcsolódó cikkünk a Nőkért.hu-n:
„Az elmúlt két napon lezajlott MusicaFemina szimpózium három részből állt: az első egy tudományos konferencia volt a Közép-európai Egyetemen, ahol előadások, pódiumbeszélgetések és tematikus prezentációk folytak, melyek a társadalmi nem szerepét vizsgálták a zeneoktatásban és professzionális zenei világban, különös hangsúllyal kezelve a közép-kelet-európai régiót. Szerdán este hívták a szervezők Hang-nem-váltás? címen tartott beszélgetésekre a hazai zeneszerzőket, előadóművészeket és újságírókat, majd a közönség bevonásával megvitatták a női és férfi alkotók helyzetét és lehetőségeit. Utána a magyar underground női fesztivál, a Ladyfest Budapest különkiadása szerepelt német, lengyel és magyar elektronikus zenei előadókkal, végül a szimpózium záróeseményeként az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertjére került sor a Zeneakadémián.”
Kapcsolódó olvasmányok a Nőkért.hu-n:
Barna Emília: Nőként a zeneiparban - interjú Morcz Fruzsinával
„Bár a Wonder Woman-filmek kapcsán újra az érdeklődés fókuszába került amazonokról sokáig azt hitték, hogy csupán az ókori görögök szexuálisan túlfűtött képzeletének teremtényei, az utóbbi időszakban egyre több régészeti lelet enged arra következtetni, hogy ez nincs teljesen így. Sok kutató szerint az ókorban összefoglaló néven szkítáknak hívott kelet-európai, illetve nyugat-ázsiai lovas népek harcos asszonyai ihlették az amazonok legendáját.
A régész egy közleményben kifejtette, hogy a szkíták körében a nők fegyverekkel együtt történt eltemetése volt a norma, és egyáltalán nem számított kivételesnek. A legtöbb esetben a női holttestet tartalmaz sírokban ugyanolyan kellékeket találnak, mint a férfisírokban.”
Lásd a Nőkért.hu kapcsolódó cikkeit is:
„Első alkalommal rendezték meg Magyarországon a Musica Femina nemzetközi zeneipari találkozót, olvasóriasztó kifejezéssel: szimpóziumot. Az eseménysorozat részeként konferenciát is tartottak, ahol az előadók a genderkutatások módszertanával közelítettek a zeneiparhoz.
A Musica Femina alapvetően a nők helyzetét járja körül a zeneiparban, és érthető, hogy idén egy olyan országban akarták megszervezni az eseményt, ahol a kormány betiltotta az egyik egyetemen működő társadalmi nemek mesterszakot.”
Zeneszerzők és karmesterek a Nőkért.hu Női arcképcsarnokában ITT.
„A Harvey Weinstein körül kirobbant botrány az évtized egyik legmeghatározóbb eseménye volt, aminek köszönhetően elindult #MeToo mozgalom.
Harvey Weinstein az idei újévet bírósági tárgyalásokkal kezdi, ahol szembe kell néznie számos szexuális bűncselekmény vádjával, amelyek között a szexuális zaklatás és a nemi erőszak is szerepel.
Weinsten eddig minden ellene felhozott vádat tagadott. 2017-ben, a The New York Times leleplező riportja után több, mint 100 különböző nő állt ki és mesélték el a történetüket arról, hogyan zaklatta őket szexuálisan a filmmogul.
A cikkben, melyet Jodi Kantor és Meghan Twohey írtak, rengeteg színésznő és egykori alkalmazott vallott Weinstein ellen, többek között Ashley Judd is.
2019-ben a két újságíró folytatta a nyomozást, kiadták a She Said című könyvet, melyben három évtizedre visszamenőleg olyan A-listás sztárok vallottak saját élményeikről a producerrel, mint Jennifer Aniston, Gwyneth Paltrow és Emily Ratajkowski.”
Kapcsolódó:
„Nem klasszikus államosítás, ami a meddőségi centrumokkal történt, mert nem elvettük a cégeket, hanem megvásároltuk - válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor a csütörtöki Kormányinfón. A magáncégek piacról való kivonására részben bioetikai okból - az egész folyamatra teljes rálátást akar a kormány - részben azért került sor, mert ingyenessé akarják tenni a programot - hangsúlyozta a miniszterelnök.”
A közösségi oldalakon (is) szedik áldozataikat az emberkereskedők - erről szól a Guardian cikke, amiben De Coll Ágnes és Sebhelyi Viktória is megszólalnak.
Kapcsolódó cikkünk a Nőkért.hu-n:
Samira Ahmed a Nagy-Britanniában 2010-től hatályos, a nemek közötti szocioökonómiai egyenlőtlenséget felszámolni kívánó egyenlőségi törvényre hivatkozva kereset nyújtott be, arra hivatkozva, hogy ugyanazon munkáért jóval kevesebb bért kapott, mint férfi műsorvezető kollégája, csak azért, mert ő nő.
"Kezdjük örömmel az évet: egy olyan magyar nőművész viszonylag friss aukciós sikerével, akit itthon alig ismernek, pedig már tizenhat évesen önálló kiállítása volt Pesten, későbbi műveit pedig ma nagy amerikai közgyűjteményekben őrzik. Kárász Ilonka – vagy ahogyan a tengerentúlon ismerik: Ilonka Karasz – december közepén a New York-i Swann Galeries illusztráció-árverésén ért el új szerzői leütési csúcsot (de nem csak azért érdemes tudni róla)."
"Több mint tíz éve lépett hatályba a távoltartásról szóló törvény, de a jogvédők szerint sem a jogszabály, sem a rendőrség és a bíróságok ezzel kapcsolatos gyakorlata nem alkalmas arra, hogy hatékony védelmet adjon az áldozatoknak. Dr. Spronz Júliával, a Patent Egyesület alapítójával beszélgettünk."
