• Kis Jankó Bori "százrózsás" mintája
  • A Kis Jankó Bori Emlékház (Mezőkövesd)
  • Kis Jankó Bori szobra (Ács József, 1969)

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz. Hat gyermeket szült (ebből kettő meghalt), és közben tovább hímezte, ahogy nevezte őket, "álmai virágjait".

Remek rajzkészsége, a matyó hagyományok alapos ismerete eredményeként csodálatos darabok kerültek ki a keze alól. Gyakran nevezték „százrózsásnak” változatos, gyönyörű virágmintáiért. Az 1900-as évek végefelé már országszerte ismert volt, az igazi sikert a milleniumi világkiállítás hozta el számára. Rengeteg megrendelést kapott, később külföldön is népszerű lett. Alapító tagja volt a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetnek.

Az elsők között volt, aki 1953-ban megkapta a Népművészet Mestere címet. Egykori lakóházából emlékmúzeum lett, előtte álló mellszobra Ács József szobrászművész alkotása. Nevét az országos Kis Jankó Bori himzőpályázat és a Kis Jankó Bori emlékdíj is őrzi. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.