• Rosa Manus (jobbról a harmadik) az ICW ülésén
  • A Nemzetközi Nőmozgalmi Archívum létrehozói: Johanna Naber, Rosa Manus és Willemijn Posthumus van der Goot.

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

augusztus 17, 2019 - 21:40
A holland és a nemzetközi feminizmus egyik vezéralakja.

Amszterdamban született, jómódú kereskedőcsaládba.

Az 1900-as évek elején kapcsolódott be a hazai nőmozgalomba, belépett a Nederlandse Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht szüfrazsett egyesületbe, közvetlen munkatársa volt nak. 1908-ban megválasztották az egyesület titkárává. Ugyanabban az évben az International Woman Suffrage Alliance (IWSA) kongresszusán megismerkedett és életreszóló barátságot kötött az amerikai -tel. 1913-ban egyik szervezője volt a holland nők életét bemutató kiállításnak. 1915-ben a hágai nemzetközi nőkongresszus létrehozásában volt komoly szerepe. 1922-23-ban előadókörutat tett Catt-tel. 1924-ben nagyszabású ünnepséget szervezett Jacobs hetvenedik születésnapja alkalmából. 

Megválasztották az International Committee of Women for Permanent Peace (később Women's International League for Peace and Freedom, WILPF) titkárának. 1933-tól tagja volt a menekülteket támogató International Committee to Secure Employment for Refugee Professional Workers szervezetnek és a Dutch Comité van Waakzaamheid van Anti-fascistische Intellectueelen holland antifasiszta egyesületnek.

1935-ben két társával (Johanna Naber, ) létrehozták az International Archives for the Women's Movement (IAV) központot (jelenlegi elnevezése Atria Institute on gender equality and women's history). A nácik a gyűjteményt 1940-ben bezárták és feldúlták, de évtizedek múlva, kalandos módon került vissza - miután a kilencvenes években Moszkvában rábukkantak - 2003-ban Amszterdamba. 

A nácik 1941-ben a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, a következő évben valószínűleg a gázkamrában gyilkolták meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Lucy Stone amerikai feminista (1818–1869)

június 28, 2014 - 14:19
Lucy Stone

 A nők egyenlőségéért küzdő mozgalom egyik úttörője. Apja rosszallása ellenére egyetemet végzett, ő az első diplomát szerzett nő Massachusetts államban. Kortársai szerint karizmatikus személyiség volt, előadókörútjai, melyeket a női egyenjogúságért és a rabszolgaság eltörléséért tartott, komoly közönséget vonzottak. Egyik szervezője volt 1850-ben a nők jogaiért tartott konferenciának. 1855-ben feleségül ment a szüfrazsett mozgalom támogatójához, Henry Blackwellhez, és megállapodásuk értelmében – az Egyesült Államokban elsőként - Lucy megtartotta lánynevét.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.