"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

október 07, 2017 - 15:37
A svéd feminizmus egyik előfutára.

Stockholmban született 1814-ben művészcsaládba, anyja színész, félig francia apja balettáncos volt. Fiatalkorában néhány évig Franciaországban élt és tanult, hazatérése után Stockholmban nyevtanárként tevékenykedett, 1839-ben francia nyelvkönyvet publikált. A svéd feminizmus egyik előfutára, a női egyenjogúsággal, a nők érdekképviseletével foglalkozott jóval a szervezett nőmozgalom előtt. 1852-ben nyilvános vitát indított arról, hogy az állam nem biztosít nyugdíjat a visszavonuló tanárnőknek és nevelőknek, akik így gyakran szegényházba kényszerülnek. 1855-ben megalapította a Svenska lärarinnors pensionsförening-ot (nyugdíjas pedagógusnők egyesülete). Cikkeiben, beszédeiben többször hangoztatta, hogy az ország jobban járna, ha nők vezetnék. Határozottságáért, szókimondó természetéért gyakran kigúnyolták, „visszataszítóan férfias viselkedését csak ragyogó aranyhaja és csillogó szeme enyhíti némileg”. 1859-ben véglegesen Franciaországba költözött. 1890-ben halt meg.
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

február 05, 2012 - 09:54

 „A Forradalom félelmetes, de célja az, hogy boldogságot hozzon az emberiségnek. Elszánt harcosai vannak, könyörtelen küzdők, akikre szüksége van. A Forradalom egy vérből és sárból álló óceánból húzza ki az emberiséget, egy óceánból, amelyben névtelen ezrek szolgálnak néhány cápa eledeléül, és a forradalom győzelméért fájdalommal kell fizetni, ez szükségszerű. Amikor egy fuldoklót kihúzol a vízből, nem mérlegeled, hogy a hajánál fogva teszed-e ezt, vagy számára kényelmesebb megoldást keresel.” - Louise Michel: Emlékiratok

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg.