Amanda Labarca chilei tanár, diplomata, író, feminista (1886–1975)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Amanda Labarca chilei tanár, diplomata, író, feminista (1886–1975)  

április 29, 2017 - 22:21
Az első latin-amerikai nő, aki egyetemi professzori kinevezést kapott.

Az Instituto Pedagógico de la Universidad de Chile hallgatója volt, 1905-ben diplomázott. Posztgraduális tanulmányait a Columbia egyetemen és a Sorbonne-on folytatta. 1915-ben amerikai mintára létrehozta a Círculo de Lectura olvasóköröket nők számára, ahol a legszegényebbek is tanulhattak és művelődhettek. Ezekből nőtt ki 1919-ben a Consejo Nacional de Mujeres (Nemzeti nőtanács). A Partido Radical tagjaként 1922-ben törvénytervezetet nyújtott be a nők magán- és közéleti jogainak rendezésére. 1933-ban alapító tagja volt a Comité Nacional pro Derechos de la Mujer-nek (Nemzeti bizottság a nők jogaiért). 1944-ben megválasztották a Federación Chilena de Instituciones Femeninas (Chilei nőszervezetek szövetsége) elnökének. 1946-ban kinevezték az ENSZ chilei képviselőjének. A Universidad de Chile politikatudományi és szociológiai karának professzora volt, sokat publikált pedagógiai és feminista témákban.

Néhány munkája: A dónde va la mujer?; Feminismo contemporáneo; Historia de la enseñanza en Chile; Perspectiva de Chile; La lámpara maravillosa.

 

 

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Vina Mazumdar indiai tudós, feminista (1927–2013)

március 18, 2017 - 23:20

Az indiai nőmozgalom egyik vezéralakja Kalkuttában és Banarasban járt egyetemre, doktori értekezését Oxfordban készítette. Politikatudományt tanított a patnai és a berhampuri egyetemen. A Committee on the Status of Women in India titkáraként része volt a Towards Equality című tanulmány elkészítésében. Alapítója és több éven át igazgatója volt a Centre for Women's Development Studies intézetnek Delhiben. 

Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Szociológus és apáca, a szegénységben élő nőkért: Marie Gérin-Lajoie

június 09, 2017 - 01:04

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A szegénységben élő nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe.

Dale Spender ausztrál feminista, író, nyelvész (sz. 1943)

szeptember 20, 2017 - 00:47

A feminizmus nem indított háborúkat. Nem ölte meg az ellenfeleit, nem állított fel koncentrációs táborokat, nem okozott éhínséget, nem élt kegyetlen módszerekkel. Harcait az oktatásért, a szavazati jogért, a jobb munkakörülményekért, a közbiztonságért, a gyermeksegélyezésért, a szociális ellátásért vívta. A bántalmazott és megerőszakolt nők számára felállított krízisközpontokért és menedékhelyekért, a menekült nők jogaiért, törvényi reformokért. Így hát amikor valaki azt mondja, hogy "én nem vagyk feminista", azt kérdezem: Miért nem? Mi a feminizmussal a problémád?  

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

Doria Shafik egyiptomi feminista, filozófus, író (1908–1975)

december 14, 2016 - 21:40

Az 1940-es évek nőmozgalmának legjelentősebb alakja, tevékenységének köszönhető, hogy az egyiptomi nők kivívták a szavazati jogot. 1940-ben doktorált filozófiából a Sorbonne-on, ezután hazatért. A francia nyelvű La Femme Nouvelle folyóirat szerkesztője lett, majd 1946-ben elindított egy arab nyelvű lapot is. 1948-ban létrehozta a Bint Al-Nil-t (a Nílus lányainak szövetsége), programjuk között szerepelt a nők szavazati jogának megszerzése, az analfabetizmus felszámolása, az alsóbbosztálybeli nők oktatása. Francia és arab nyelvű könyveket publikált, előadókörutakat tartott szerte a világban.