Marianne Hainisch osztrák feminista (1839–1936)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Marianne Hainisch osztrák feminista (1839–1936)

március 25, 2017 - 01:23

Az osztrák nőmozgalom alapítója és vezéregyénisége jómódú családból származott, a kor szokásainak megfelelő nevelést kapott. Személyes tapasztalatai vezették a felismerésre, hogy a nőknek ugyanolyan képzést kell biztosítani, mint a férfiaknak, legyen szó egy szakma elsajátításáról vagy felsőfokú tanulmányokról.  1866-ban csatlakozott a Wiener Frauenerwerbsverein szervezethez, mely nők munkábaállításával foglalkozott. 1870-ben gimnáziumot nyitott, ahol a nőket egyetemi tanulmányokra készítették fel. 1902-ben alapítója és elnöke volt a Bund österreichischer Frauenvereine nőszervezetnek. 1909-ben ő képviselte Ausztriát a torontói International Women World Congress-en ahol a Women World Alliance alelnökévé választották. 

1909-ben így ír róla A Nő és a Társadalom: 

"Marianne Hainisch. Március hó 25-én ünnepelték az Osztrák Nőszövetség elnökének hetvenedik születésnapját. Az ünnepség legszebb dokumentuma az a kis füzet, amelyet az Osztrák Nőszövetség elnöke tiszteletére kiadott. Az antifeministák kezére szeretnők játszani ezt az ízléses, női kézből eredő emlékfüzetet. Hadd ismernék meg a világ egyik legbuzgóbb feministáját, aki a füzetben reprodukált képek tanúsága szerint, csodaszép leány, bájos asszony volt ifjúságában, amikor a nő rettenetes szellemi és gazdasági helyzete arra ösztökélte az előkelő családból való, boldog házasságban élő asszonyt, hogy életét ossza meg családja és a közügyek közt. És félszázados szüntelen munkában töltött, egyéni búban-bánatban, de dús örömökben és sikerekben is gazdag idő után a 70 éves Hainischné ma is a női báj átszellemült szépségével demonstrál az „elnőietlenedés” gyermekes vádja ellen. Ez az asszony előkelő, kényelmes bécsi otthonát, a Semmeringen levő gyönyörű villájának csábító kényelmét e nyáron, a bibliai kor határán túl, azért hagyja el, mert Canadában közgyűlése lesz a Nemzetközi Nőszövetségnek, Hainischné tehát Amerikában tölti majd a nyaralásra szánt idejét. Az ünnepi füzet azonban nemcsak Marianne Hainisch testben-lélekben, gondolatban és tettben egyaránt harmonikus személyiségét dicséri, hanem komoly bizonyítéka a nők mindinkább emelkedő és fejlődő elismerőképességének is. Azelőtt a nagy emberek értékének felismeréséhez vezető kaput csak a halál kulcsa nyitotta ki. Az irigység, a közömbösség és az emberi kicsinyesség torlaszolta el ezt az utat a nagy egyéniségek haláláig. Hainisch asszony ünnepeltetése mutatja azt a törekvést, hogy a nagyérdemű asszony maga is élvezhesse munkája gyümölcseit, gyönyörködhessék eredményeiben és lássa az elismerő hála élő kifejezését."

A Népszava 1936. május 6-án így ír róla:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Mary Astell filozófus, író (1666–1731)

november 26, 2011 - 12:53

Az első angol feminista írónak mondott Mary Astell jómódú, szénkereskedelemmel foglalkozó Newcastle-i családba születik. A jóeszű gyereket pap nagybátyja latinra, franciára, matematikára, logikára és filozófiára tanítja. 18 éves korában, apja és anyja halála után London Chelsea negyedébe költözik. Hamarosan ismeretséget köt fontos politikai és irodalmi személyiségekkel, megjelennek vallásos tárgyú versei, élénk levelezést folytat a korabeli művészekkel és filozófusokkal.

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között).