Agnes Pockels német autodidakta tudós (1862–1935)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Agnes Pockels német autodidakta tudós (1862–1935)

február 11, 2017 - 13:53

1891. március 12-én a rangos Nature folyóiratban "Surface Tension" címmel megjelent egy nagy feltűnést keltő cikk. Szerzője egy német háziasszony, aki mosogatás közben kísérletezett, és felfedezte a kollapszusnyomás létezését és berendezést szerkesztett annak mérésére. Agnes Braunschweigben élt családjával,  a középiskola elvégzése után a háztartást vezette, nő lévén nem tanulhatott tovább. Öccse, aki fizikusnak tanult és ismerte húga tudományok iránti érdeklődését, ellátta őt tudományos könyvekkel. Az első cikket követte a többi, a hivatalos végzettséggel nem rendelkező nő, aki továbbra is konyhájában kísérletezett, a felülettudomány elismert kutatója lett. 1931-ben megkapta a Laura Leonard Award-ot, 1932-ben pedig a Technische Hochschule Braunschweig tiszteletbeli doktorává választotta. 

Caroline Lucretia Herschel német születésű brit csillagász (1750–1848) 

március 31, 2017 - 21:53

Angliában élt testvérével, Williammal, aki III.György király udvari csillagásza volt. Caroline megtanulta a számítások elvégzését, a csillagok katalogizálását, a műszerek kezelését, és hamarosan saját megfigyeléseket tett. 1783-ban három új csillagködöt talált, 1786 és 1797 között nyolc üstököst fedezett fel. 1798-ban a Royal Society adta ki a Flamsteed féle katalógushoz készített korrekcióit. Bátyja halála után hazatért Hannoverbe, de munkáját tovább folytatta. A Royal Astronomical Society aranyérmét kapta meg 1828-ban, 78 éves korában.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

március 31, 2017 - 13:39

Selyemkereskedelemmel foglalkozó, jómódú családjának értékes könyvtárában töltötte már gyerekkorától napjainak legnagyobb részét. Különösen a matematikával és filozófiával foglalkozó műveket tanulmányozta. Párizsban 1795-ben nyílt meg az École Polytechnique, nőket nem vettek fel, de a hallgatók elkérhették az előadások anyagát, és utána beszámolót kellett róla írniuk. Sophie egy kimaradt férfihallgató nevén jelentkezett.