Noor Inayat Khan brit titkosügynök (1914–1944)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Noor Inayat Khan brit titkosügynök (1914–1944)

január 28, 2017 - 18:59
Kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek.

A Nora Baker vagy Madeleine kódnevek egy indiai hercegi család leszármazottját takarták. Moszkvában született, apja indiai, anyja amerikai volt. Angliában nőtt fel, majd Párizsban a Sorbonne-on gyermekpszichológiát, az Ecole Normale de Musique-on zenét tanult. Publikált a Le Figaro című lapban, és 1939-ben Twenty Jataka Tales címen jelent meg könyve. Párizs német megszállása után visszatért Angliába, ahol csatlakozott a Women's Auxiliary Air Force-hoz. Személye felkeltette a Hadügyminisztérium érdeklődését, kiképzése után ő volt az első rádiós hírszerző, akit a megszállt Párizsba telepítettek. Majdnem négy hónapig végezte értékes munkáját, amikor valaki elárulta. A Gestapo letartóztatta és Karlsruheben  bebörtönözték. 1944-ben több társával a dachaui koncentrációs táborba hurcolták és kivégezték. Hősiességéért Franciaországban és Angliában is megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Croix De Guerre-t  és a George Cross-t. Nevét emlékművek, bélyeg és szobor őrzi Angliában. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Absolon Sarolta ellenálló (1924–1945) 

február 24, 2017 - 14:55

Nagykőrösön született, a középiskola elvégzése után a járásbíróságon volt tisztviselő. 1943-ban Budapestre ment, ahol egy telefonközpontban dolgozott. A Vörös Brigád nevű ellenálló csoport tagja volt, egy zuglói házban volt a központjuk, innen indították akcióikat. 1945 január 6-án a nyilasok elfogták, a budai várban lévő Gestapo központhoz hurcolták és kínvallatás után január 26-án kivégezték. 

Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

június 06, 2017 - 18:17

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta.

Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.