Dora d’Istria román író (1828–1888)

január 21, 2017 - 13:59

Arcképcsarnok

Művészek

Írók

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, Fredrika Bremerrel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is. Férjével 1855-ig Oroszországban élt, de egészsége nehezen viselte a klímát, ezért Olaszországba költözött. Dora d'Istria írói néven kezdett publikálni, főleg franciául, elbeszéléseket, esszéket, tanulmányokat. Műveiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjának fontosságával.

Néhány műve (Pallas Nagylexikon alapján):

Első munkájában: La vie monastique dans l'Église orientale (Páris 1855; Genf 1859) az európai eivilizáció legnagyobb akadályául a szerzetesi intézményt tünteti fel;
La Suisse allemande művében (Genf 1856) a német eszméknek a modern civilizációra való hatását taglalja;
Les femmes en Orient munkájában (Zürich 1860) a keleteurópai nők helyzetének javításáról ir;
Des femmes par une femme c. iratában pedig (Brüsszel 1869) a német társadalmat hasonlítja össze a román társadalommal;
az Excursions en Roumélie et en Morée (Zürich 1883) cimüben azt bizonyítgatja, hogy az ó-korban Görögország azt a szerepet játszotta, amelyet a modern világban Németország játszik.

Románia

19. század

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

"... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Izabela Czartoryska lengyel műgyűjtő, író (1746–1835)

március 01, 2017 - 20:51

Az első lengyel múzeum, a Muzeum Czartoryskich létrehozója arisztokrata családból származott. Széleskorű műveltséggel rendelkezett, érdekelte az irodalom, képzőművészet, filozófia, természettudományok és a politika is. 1772-ben párizsi tartózkodása idején ismeretséget kötött Benjamin Franklinnel, Jean-Jacques Rousseauval és Voltaire-rel. Férjével, Adam Kazimierz Czartoryski herceggel együtt Puławachban lévő kastélyukat a hazai és nemzetközi szellemi elit találkozóhelyévé tette. A Stronnictwem Patriotycznym (Patrióta párt) tagja volt, hat gyerekét is hazafias szellemben nevelte.

Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

március 01, 2017 - 20:37

Az első horvát női újságíró és az egyik legolvasottabb horvát író. Szülei igen fiatalon férjhez kényszerítették, férje jóval idősebb volt nála és durván bánt vele. Kimenekült a házasságból, Zágrábba ment ahol az Obzor című lapnál kezdett dolgozni. Álnéven írt, hogy ne derüljön ki női mivolta. Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. Gordana című 12 (!) kötetes munkája Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakkal foglalkozik.